2018. február 13., kedd

Vizuális rondó a K11-ben





Hupján Attila - a MAOE fotóművészeti tagozatának jelenlegi elnöke - K11-ben megnyílt kiállítása egymással jól harmonizáló, 22 frázisból álló zenedarab, technikailag hibátlanul megkomponálva, és bonyodalmas kánonban fonódó strukturális szövevényei ellenére mesterien lejátszva. Ha maradunk a zenei párhuzamnál, akkor a vizuális képi ábrázolásnak az idő dimenziójára nem kötötten apelláló befogadhatósága okán - és a falon bemutatott sorozatok természetéből kifolyóan - egy végtelenített rondó formájú vizuális zenedarabbal van dolgunk, amibe, mindegy, hol kapcsolódunk be, és hol szállunk ki belőle. Fekete-fehér, következetesen grafikus benyomásig leegyszerűsített vizuális frázisokról van szó. 22 látszólag ugyanolyan képről, ahol azonban 22 teljesen más punktum* ragad meg bennünket.
A kiállítás címe - Kizökkent világ - enyhén aggályos, mert előhívja emlékezetünkből Francis Ford Coppola ama csodálatos filmjét, ami az emberiség, egyáltalán a földi élet különös, még inkább intő és aggasztó, részben szükségszerű fejleményeiről szól, az emberiség jövőjét érintő, fenyegető változásokról, tehát nem egyszerűen pszichikai érdekességekre utaló formajáték a valóságról, hanem súlyos jövendölés. Nos, ilyen hatalmasat markoló filmnek talán nem illik a (magyar) címét elorozni egy művészetileg még oly dicséretes, de jóval szerényebbnyit markoló (magyar) formajáték hívó szavául.
A kiállítás kísérő objektuma - a kor divatjának megfelelően - az ügyesen kikerekített narratíva, ami itt, szerencsére nem a lyukas zsákra rakott folt. Azt azonban, ami ebben a látványépítés háttérmagyarázatául szolgál, és tudományosnak látszik lenni, művészethez értő pszichológus aligha gondolná komolyan.
Sokkal egészségesebb narratívául szolgáltak Mandur László fotóművész megnyitó szavai, aki néhány tekintélyérv ideszólitása és a fent említett narratívából való mazsolázás mellett megengedte, hogy saját gondolatainkkal szabadon szélnek eredjünk a ,kiállítóteremben :-)
Elkésett javaslatunk: szólhatna inkább a cím az én identitáspontjával való formajáték lehetőségeiről, (mondjuk mikro-emlék-szekvenciák 1.) anélkül, hogy azt sugallnánk, hogy feltétlenül meditációs mélységekig kéne valakinek magába szállnia, ha ilyesmit szeretne játszani. Hiszen játszunk, szinte mindannyian ilyesmit, csak mint fentebb említém, igen kevesen játsszák ezt hibátlanul, tónushangolásában ennyire átgondoltan és leleményesen, sőt, még annál is kevesebben akadnak, akik efféle játszadozással túllépnek a magánügy körén, akik nem untatnak halálba bennünket.                D-Vektor
Mikro-emlék-szekvenciák 1. ? Ki a fene volna kíváncsi arra? P.O:

*Roland Barthes egyéni látásunkat is tekintetbe vevő kifejezése a különösségre, mint olyanra.


2018. február 6., kedd

A kognitív bolhapiacon



A kognitív bolhapiacon

Nagysága! Kell kegyednek olcsón Akarat Szabadsága? Vagy inkább az akaratlan olcsó szabadsághoz volna kedve? Az kicsit drágább.
Csóválja a fejét? Nos, akad itt AKASZK is, téeszüzemági Akarat Szabadság Kivonat Akarattyáról, nagyon olcsón. Vagy Miti Shakartam észvédő krém Dubaiból.
És most érkezett ez a G szériás holland-fin akarat takarat is, teljes kiőrlésű wollen, a virtuális escheri piaci fajtából. Vagy SZÖM, szabadság önmagában, aztán maga hígítja, ahogy akarja.
De már látom, ahogy közelebb jött, hogy Kegyedhez, ahhoz a bájosan összeszorított ajakához az Idenekem Csökönyszörp illene leginkább, a csípős változat. Ebből egy kortytól lángot vet a szája, és estig be nem áll a polémiája.
Na, akar vagy nem akar!? Mér hezitál... úgy értve, ne álljon a mér legem hez itt, mert kilengeti a mutatóját.
Mi? Micsoda? Ükürüt szöbödség? Az valami török szarság lehet. Nem is hallottam róla.
Ja, a fogorvostól jött? Aha, kihúzták a bölcsesség akarását, és bedurrant. Ilyenről már tudok. Van egy ismerősöm, az bölcsész akart lenni, de annak is bedurrant. Sokáig meg volt húzatva, aztán teljesen hülye maradt. Minek mondom... most már mindegy ez Kegyednek, kihúzatta. Bár azt ki tudta volna rántani mással, Ta-Mik lóspárgával is. Hogy van-e? Már hogy a hellerbe ne volna! Csak arról, ugye, már lekéstünk.
Fáj mi? Ez az, amikor se kaja, se pia, de szabadságában áll jógában hallgatni. Itt van ez a yóga szőnyeg, most feléért. Ha nem, nem. Van otthon gyógytornya? És niccse? Csak lukácsa? Biztos jól ácsol. Szőke, barna? Micsoda, kopasz? Az szartrét se ér! Szerezzen niccsét. Szokott lenni vászonkötésben, bőrkötésben, de most nincs így se, úgy se. Szerez majd, ahol akar. Akkor aztán Kegyednek már nem kell semmi. Na, addig menjen a Lukácsba, ne tartsa fel itt a sort!


2018. január 31., szerda

Kevés kreatív tűnődés után végre kimentünk ez újnak már alig mondható esztendőben az utcára, és az egyik Rákóczi úti buszmegálló terelő-karóitól elragadtatva Pesövé Ofszi azt javasolta, hogy készítsük el 360 fokos panoráma-önarcképünket. Íme az eredmény:

A busz közben elment, de majd jön másik :-)

2018. január 24., szerda

Woman és emberek



Baricz Katinak volt jelenése tegnap az Amadeus Művészeti Alapítvány kiállító termében, a Veder utcában. Ennél lököttebb utcát nem találsz Budán. Jómagam térképpel a kezemben kóvályogtam vagy negyed órán át a feltételezett jó helyen, de utcatábla sehol, házszámok se. Akkor végre arra botorkált valaki a sötétben, s mert rákiáltottam, a Veder utcában vagyunk-e vajon, rám köszönt: Vékás Magdi volt. Ő is próbált megbizonyosodni. Kerestük együtt a bizonyosságot, le-fel, mint a népmesében. Végre jött a túloldalon két alak. Adjon a jóisten szép sötétséget! Tudják-e kegyetek, milyen utcában vagyunk? Nem ez itt a kérdés, válaszolta Szél Ágnes, hanem, hogy hol ez az egész buli. Simon Csilla is bizonygatta, hogy ő sem a hétfejű sárkánnyal remél itt összefutni. Na, akkor kerestünk tovább együtt, most már négyen abban a bolond, házszámtalan, névtáblátlan Veder utcában.
Egy távoli, kiszűrődő fényben végül megtaláltuk. Volt ott már vagy száz kabát egymás hegyén-hátán a pár tucatra méretezett Kleiderbügel tetejében, s javában zajlott a szeretet-ige hirdetése. Megnyitó megnyitót ért aztán.
Na persze, voltak képek is, 12 kezdetben bariczi szöveglepedőbe burkolózó, élet nagyságú apostol, később, a hangulat tetőfokán már leplezetlenül, aktban még hozzá, és mert fotográfia a hívószó, mindahányuk a legkülönfélébb kamerákkal volt fügefalevelesítve. Tizenkét Fonyódra, Baricz kertjébe csalt ifjabb, vénebb fiú, sokunk tisztelt ismerősei.
De mi az ő jelenésük a bariczi jelenéshez képest! Lármás, vidám gyümölcs, szerelmesülten csüngve Leonardó örökké termő ágain. A Los Gringos együttes boldogító latin-amerikai zenéje ölelte körbe a megjelent sokaságot. Színes ajándék leporellók röpködtek köröttünk. Jóféle vörösbor keringőzött a poharakban.
Hogy mi volna a helyes terminológiai megnevezése ennek a bariczi örömbulinak, még gondolkodom, de lehet, hogy az: örömbuli.

Vacak, Samsung mobillal kattintott kép, GÖELEVEN forog a sírjában

2018. január 22., hétfő

Festék mint vélemény?





Országváltó, rendszerváltó, festékkel pancsoló!

Mind, ki ellen lázadsz, lázadt bizton vagy talán-talán maga is, csak aztán, hogy a vezérlő művek közelébe jutott, rájött, hogy van itt egy bonyolult társadalmi érdekmechanika, minek emberi szabadságunkat, társadalmi berendezkedésünk eszméit és ésszerűségeit korlátozó szükségszerűségei feloldhatatlanok. E mechanika tehetetlensége és örökös deformálódása (önérdekű belepiszkálások, érdekütközések okán például) megkerülhetetlen, és ha ránk száll az ezekből következő felelősség, az előbb-utóbb bölcs vagy cinikus konzekvenciákhoz vezet.
Rád is ez vár, ha uralmad alá rombolni igyekszel mind ama nem tetszőt, ami ellenedre éppen adva van.

2018. január 18., csütörtök

Búcsú Fenyőfától

2018. január 17-ig őriztük életem legszebb fenyőfájának méltóságát. Na de hát ki vagyok én! Jött az ukáz, hogy most aztán egyetlen tűje se maradjon!

Vinnem kellett az utcára a számkivetettek közé. Ahogy kötöztem roppant szárnyait, rádöbbentem, hogy ennek a hőn szeretett fának gőze sincs rólam. Pedig én aztán, D-Vektor, hogy repestem érte! Még Pesövé Ofszi is visszatartotta a csipkelődéseit.


Mégis, ahol ért ott szúrt, utolsó erejéig küzdött önmagáért.








De én már tudtam: nincs mese. Így megy ez: életünk volt, nincs. Az csak jelenség.

ÉLET van, az pedig megy tovább.
























2018. január 1., hétfő