Megtiszteltetésnek gondolta nyilván, hogy Horányi Attila helyett, aki az utolsó napon kiugrott a szerepből, ő nyissa meg a MOME BA-sok (Bachelor of Arts, felsőfokú alapképzésen túlesettek) kiállítását, a D11rty Eleven-t az OFFICE Paulay Ede utcai közösségi terében.
Jó, hogy említette, mi készül ott, nevezett utca eme fertályán régen jártam. Ha jól emlékszem, Huschit Jancsi papájának volt itt nyomdája.
Benyomultam én is a szépen faragott kőkapun az ifjúság sűrejébe. Voltak kisezeren, csupa 20 év körüli. Bachelorok és tekintélyes holdudvaruk.
Katkó Tamás 36 fokos lázban égett, láttam rajta. Most jöttem rá, amikor belekezdett, mire rendeltettek kerek szemei: a rémület szilaj kifejezésére. Mondandója papírságos volta egyetlen szempillantással felmérhető volt. A piszkos tizenegy tisztelettel sorakozott ugyan vállától jobbra, de a terem hátsó felében nem szűnt meg percre sem a vidám csivitelés. Katkó inthette őket, ahogy akarta. Tojtak ezek az ő felolvasására. De hiszen ezek notórius twitterelők, akik mindennél jobban egymásra kíváncsiak, baráti találkozóhely dekorációjának használják a kiállított képeket. Generációs tudatuk határozza meg létüket, pont fordítva, mint Marxnál volt. Ez a generáció az interneten szervezi az életét, őszülő szakállú emberekről, mint én is, tudnak persze, de kortárs fotósi státuszukból korunk ilyen kérdéseire keresik a választ, hogy Te honnan Facebookolsz?
Meglepett, mennyi rendesen megcsinált fotó van. Ezek szerint a MOME-n majd csak később, egy szinttel feljebb rontják el őket. Narrálnak ugyan, majmolják a trendit kissé betegesen, de meglepetésemre ez a csapat, aki itt megvillant, fittyet hányva a MOME kultúr-terminátor képzésben kicsúcsosodó kozmopolitikumára, érdeklődik a forma kérdései iránt. Nocsak!
A szó csak ömlött a jó - hozzájuk képest öreg, felőlem szinte siheder - Katkó torkából: hívó és küldő szavak. Az egyik friss BA-diplomás lányka fakó zsemlyeszín kutyája (photoshop szaturáció -60) testes hátsó felét Katkó felé tolva boldogan alukált a laza póráz végén. Vével kezdődik a neve, sajnos azóta kiolvadt a chipemből.
Hogy Heisenberg mit tartott Columbusz legnagyobb tettének, már alig értettem, akkorára dagadt hátul a twitterelés.
Később még ennél is jobb volt a hangulat. Fotót, sajnos, nem csináltam. Fogadalmat tettem, felhagyok a villanyfényben való lövöldözéssel, amíg nem lesz egy erre alkalmas gépem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése