Ami még ezen kívül nem igazán szerencsés, az az, hogy a művek bemutatásának körülményei kissé amatőrösek, holott a bemutatás - manapság, a propagálás szempontjából sem elhanyagolhatóan - egy vizuálisan elkényeztetett és túlkínált közönségnek szólna. A kívülálló érdeklődőtől ma nem várhatjuk el, hogy technikai gubancok bogozásához türelmesen asszisztáljon.
Ami jó: több díjra érdemes mű volt, mint csabai kolbász (bocs, ez csak ügyetlen vicc volt Pesövé Ofszi részéről).
Három második díj, meg két harmadik - ez lett volna D-Vektor szerint a reális végeredmény, ám a szervező első, második, harmadik és egy különdíjban gondolkodott. Ilyen feltételek mellett, lévén szó nem professzionális felkészültségű alkotókról, kicsit a sóskafőzeléket kellett kedveltségi rangsorba állítani a dobostortával.
Huszonegy szerző harminc műve érkezett a versenyre. Némi sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy ma nincs magyar diaporáma közösség, nincs érdeklődésbeli összetartozás. Az immár ötödször sorra kerülő békéscsabai verseny lajstroma évről évre eléggé változó.
Puskel Zsolt budapesti fotós kapta idén az első díjat. Itt nem először lett díjazott, és mondhatjuk, kezd igazán belejönni. Makacsul keresi diaporámázása nemesebb értelmét, a birtokba venni vágyott kifejezési nyelv sajátos lehetőségeit.
Sajnálandó például a korábban díjazott, nagyon tehetséges Bottyán Katalin távolmaradása, aki a sorrendbe érdemileg beleszólhatott volna.
Örömteli viszont a gyöngyösi Budai József jelenléte, (már csak a sajnálatos (és örök?) technikai gubancok kibogozásában nyújtott segítsége okán is, de meglátásom szerint sokkal inkább azért, mert ő az az alkotó típus, akit őszinte szenvedély sarkall az AV mesterségbeli tudás birtoklására és a világról alkotott véleménye esztétikailag érzékeny felmutatására.
Budai József a formai kötelmek okán be kellett hogy érje az egyenrangú második díjak egyike helyett a harmadik hellyel.
Második díjat kapott Szabó Endre névlegesen Jégvirágok című alkotásáért, aminek a szerkezete nem volt igazán jól kitalálva, de kifejezetten diaporáma-specifikus látással komponálódott, a hang és a kép összejátszásával, érdekes, szépen komponált fotókkal. Nem lett volna szerencsés a társadalmi mondanivaló kevésbé jelentős hangsúlya miatt háttérbe szorítani az audiovizuális játék némi pontatlansággal absztraktnak mondható területét. Másrészt Szabó Endrének a másik bemutatott műve is nagyon eredeti látásról beszélt.
Negyedik díjat kapott Baloghné Dr. Kovács Matild XXI című műve. Egy alkotó, aki láthatóan nem teljesen eredeti módon (én jelentős Eifert-hatásokat véltem felfedezni), de nagyon ügyesen bánik az egymás mögötti virtuális képsíkokkal, ami az új, digitális látásmód egyik még nem igazán kihasznált lehetősége.
Lett volna még díjra érdemes, Csibér Bálint Szimmetriák című alkotása, például.
A megbízható és nagyon kreatív képfeldolgozó eszközök adott volta ellenére sok a gyengécske mű. Logikus: a diaporáma legtöbbünk számára úgynevezett "szóló" kifejezési eszköz, miközben mesterségileg igencsak összetett. Ellentétben a fotóval, gombnyomásra ma sem lehet - sosem lehet - véletlenül valami jó diaporámát alkotni.
Úgy sejtem, akiket ma a digitális képfeldolgozás eszközei alkotásra bátorítanak, alig tudnak valamit a diaporáma hőskoráról, amikor dramaturgiailag leleményes, finoman kimunkált művek versenyeztek Európa sok nagyvárosában, és moziterem sötétségben láthattuk azokat, ahol minden tónusárnyalat legjobb formáját mutathatta. Ma ilyesmi már alig van.
Ami ugyanaz, mint régen - sajnálatos: az igényesen megalkotott digitális diaporámának ma ugyanolyan kommunikációs deficitje van, mint régen volt. Ma mindenek előtt a virtuális valóság ezer professzionális megjelenítési eszköze okolható ezért, de közrejátszik az is, hogy a diaporáma nem a történések egyszerű nyelvén mesél, a jó diaporáma viszonylag elvont gondolatok felé tereli figyelmünket.
Az alkotók kis csapata várja, hogy oldódjon a gubanc
2008-ban voltam olyan hülye, hogy benevezzek. Nekem már a kiírással komoly gondjaim voltak akkor is. Miért kell a játék időt korlátozni. Adjanak a pályázoknak x időt, mondjuk 10 percet, és ha valaki ezt egy, vagy más három "művel" akarja kitölteni, lelke rajta. De nem emiatt felejtettem el örökre Békéscsabát, hanem az Általad is említett hótamatőr lebonyolítás és Győri Lajos Úr nevetséges megnyilvánulásai miatt. Legalább Őt sikerült száműzni és volt helyette hozzáértőbb ítész a személyedben.
VálaszTörlésJános! Felvetésed az időkorláttal kapcsolatban jogos. Nekem is megfordult a fejemben, itt mégsem tettem szóvá, pedig szóra érdemes gondolat: a korábbi tapasztalatok szerint akár 10-12 vagy még több perc hosszban is lehet nagyon jó művet alkotni (lásd hirtelen Nemistudomkicsoda műveit, például :-). Arra való az előzsűrizés, hogy a benevezett mű színvonalát megítélje. Amatőr konzervativizmusnak nevezném az efféle rigorózus ötpercezést, ami, sajnos, rossz szokás formájában már eléggé gyökeret vert.
VálaszTörlésÖrülök, hogy egyetértünk a rigoritás tekintetében :) Terveztem, hogy lemegyek megnézni a zsűrizést, talán egy jót dumálhattunk volna vonatozás közben, de inkább elmentem egy tanítványommal a Pilisbe túrázni, mert éreztem, hogy az a szombat lesz az utolsó őszi napsütés.
VálaszTörlésA tudósításodat ellenben érdeklődéssel olvastam.
Köszönöm!