Öt mondat a barmokságról.
Bolondok mind, kik nyájhidegben kívánnak
vacogni, sőt, barmok, nem is bolondok, kik boldogságukat elnyerni a
barmokságtól remélik!
Nyájban csak nyájmeleg van, ilyenségben
amolyanságot milyentelenítő, izgalmas tocsogás, hol a másságok egyformasága hurokba
csalja a különcség ördögét.
Nyájmelegben kitárult szívnek csapdája volna a
felnyalás a csillagokba, a követhetetlen nadehogyisvanezbe.
Az igaz út csakis orrba-nyájba való szelídítő
lenyalása a különcségnek a nyájasok közé.
Bolyongó léleknek réve a révület? Na ne má’
hogy...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése