Pár hónapja bukkant fel Pierce Brosnan a csapzott pesti utcákon, tekintetében egyfajta irántunk érzett szánalom okán magára vállalt teherrel.
Miről is lehet szó?
Kellő reflektorfénytől sarokba szorítva kaphatott ez a Brosnan egy felkérést nem rég, ami valahogy úgy hangozhatott, hogy a föld vezető tudósainak és nagy gondolkodóinak mindmáig kudarcba fulladt szerencsétlenkedései után hajlandó lenne-e elgondolkodni őbrosnansége az emberiség végső céljait keresztező ellentmondások feloldásáról, és kegyeskedne megmutatni pár lényegre törő szóval a kivezető utat?
Ügyes ember ilyen nyomasztó felkérés hallatán hülyén néz. Ennek láttán aztán vissza is vonják nyomban a felkérést. Brosnan azonban nagyon hiú ember lehet, mert látszik ezen a fotón, hogy miként tört át mérhetetlen fontos egyéb gondolatain az emberiség alantas kunyerbálása. Anélkül, hogy felsőbbrendű különállása töménységét hígítaná, tekintetével máris kegyesen üzeni, hogy emelkedett szellemi szférájából hajlandó hozzánk, a tudatlanság büdös mélységeiben vackolókhoz leereszkedni, és valószínűleg meg fogja vizsgálni, hogy egyáltalán mi a nyavalyáról is van szó (már megint), s hogy természetesen igyekezni fog összes létfilozófiai problémánkat hátradőlésnyi idő alatt orvosolni, már ha aztán ilyen szamárságokkal többé nem zavarjuk.
Biztató ez a tekintet, istenem de mennyire! Én magam azonban sejtettem már korábban is, hogy minden világmegváltó kérdésfelvetésre minimum kétféleképp lehet jól reagálni. Vagy ilyen brosnani roppant okossággal, vagy pedig...
Íme, a Kinemondjam áruház bejáratánál meg is pillantottam a minap a Brosnanhez intézett kérdésfelvetés másik lehetséges megközelítését.
Itt már világosan látszik, hogy kezdettől van valami ördögi Brosnan sarokba szorítottságában. Feltehetően ugyanazt a nagy, kunyerbáló kérést szegezte ugyanis Ördög Nóra mellének is a Kinemondjam áruházláncban sűrűsödő emberiség, amire aztán ő a maga hibátlan mediterrán bájával, és öntálalása vidám profizmusával, lám, hogyan felel: Tessék narancsolni!
Brosnan ezt mintha észre sem venné. Neki, persze, a maga mérhetetlen fontosság-tudatából nehéz ilyen kis pillanat alatt kitörni. Míg ő okos fejét támasztja a nagy kérés zúdulását felfogandó, Ördög Nóra hipp-hopp megcsillant valamiféle bizarr intimitást a naranccsal. Egész estémet betölteni képes színielőadás sűrűsödik az ő derűs pillanatában.
Megvallom, a magam részéről valahogy inkább ezen az úton keresném a kilábalás lehetőségeit, ha én emberiség volnék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése