Néhány évvel odébb, pontosan ma reggel sűrű ködről szólt az időjárás jelentés.
„Az Állam akkor jár jól, ha segíti a vállalatokat a globális versenyben.” – mondotta a bemondó Gyurcsány Ferencet idézve, majd nyomban ezután egy archaikus bájgúnár angol nyelven a szivárványról kezdett énekelni.
Aha! Próbálnak összezavarni! - erre gondoltam akkor.
Mert vajon ki-mi az az állam a gyurcsányi kontextusban, aki jól jár, és nekem mi közöm is van hozzá?
A bájgúnár csak gyömöszölte a szivárványt kávéhoz még nem jutott hajnali agyamba.
Miközben a spektrum színeibe öltözni készült mindaz, ami a gyurcsányi észjárással gondolható, nehezen bár, sikerült előkotornom néhány ide vágó következtetést:
A vállalatok azok eredeti rendeltetésük szerint értékteremtő formációk. Ezek azonban nálunk, a magyar társadalmasodás gyötrelmei közepette mindig olyanok markába kerülnek, akik - lévén úrhatnám lustaságukkal és fejlődésképtelenségükkel együtt is politikailag kellően ambíciózusak és ezért nélkülözhetetlenek - a rájuk bízottak tönkremenetelének veszélyével a végtelenségig zsarolhatják a társadalmi közösséget. Lám, a miniszterelnök mindezt hogy tudja, hogy felismerte! - gondoltam én akkor.
Ám hol ez a Gyurcsány, ez az ekkora felismerések embere most, és mégis tönkremenni készül minden, még hozzá úgy, hogy most már az állam sem így, sem úgy nem jár jól.
Ezek szerint beszállunk a globális versenybe - gondoltam akkor, évekkel ezelőtt. - Végül is, utolsónak is kell lennie valakinek! Meglátjátok, jól jövünk mi még az utolsó előttieknek! Haha!
Emlékszem, akkor, néhány éve még hogy tudtam kacagni ezen.
A bájgúnár még javában énekelt, mikor rejtett felforgató szándéktól hajtva elindultam a fürdőszoba felé, borotválkozni. Mert ugye, már Karinthy is megmondta, gondoltam akkor cinikusan: az állam én vagyok.
S lám, bár mára súlyosbodott a helyzet, mert kiderült, hogy nem szimplán a globális, hanem sokkal inkább a monetáris versenyről van szó, aminek mi dehogy is versenyzői, mi pusztán áldozatai, sőt, pusztán táptenyészete vagyunk, az állam még mindig én vagyok: szakállam azóta is nő!
Na tessék! Feleségem is bólogat. Lám, mihez van nekünk po...
Ja nem, neki nincs!
Feleségem, mint farsangi fánk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése