HATALMI NYOMÁS

Jó ez a blogozás! Blogdog magányomban megoszthatom magammal, amit eszem kereke őrölt. Ha újságcikkben tenném ugyanezt, már mindenki rajtam röhögne.
Itt van például ez a HATALMINYOMÁS, ami az éj sötétjében világosodott meg nekem.
Ami a mindenkori közélet demokratizmusát illeti, jellegzetesen alacsony vagy magas nyomású hatalmi viszonyokról beszélhetünk.
A társadalomban fennálló hatalmi nyomás valós mértéke attól függ, hogy valamely adott pillanatban, korszakos állapotok között hány alulról érkező szóval illetett ember fújja fel magát nyomban hatalma tudatától.
Mondhatok példázatot ilyen korszakokra, hogy értsem magam is, miről van szó.
A kádári idők első fele különösen! Amikor nem lehetett a rendőrtől megkérdezni, hogy hány óra van, mert nyomban kérte a személyazonossági igazolványt, azzal a céllal természetesen, hogy majd valami büntethető hiányosságra lel benne. Bosszúból, hogy a polgár őt... ŐT valamire használni merészelte volna.
Ma viszont, ha megkérdi az ember, hány óra, a rendőr két órát is előhúz készségesen, nem ritkán azért, hogy az egyiket eladja nekünk.


Ezredforduló eleje. Feleségem erősen hezitál, megkérdezze-e, hány óra.