A Gömbnek a maga részéről csupán
egyetlen vetülete van. Gondolj bele!
Fotósok, vigyázat! Az árnyék más
mint a vetület, úgyhogy ne mellé, hanem bele, bele gondoljatok!
Ez a fenti maga részéről és különösen a szembeállítás úgy értendő, hogy míg az
árnyék elcsúszhat ugyan a világot jelentő deszkán, a vetület a leképzést
jelentő deszkán csak kör lehet.
Ha torzulni látszana valami
(tojásdadság, dadtojásság) az már nem a Gömb számlájára írandó.
A Gömb valójában, azaz gömbsége elvont
lényegében zéró-dad.
Persze van egy-két dolog a Gömb
számláján is! Például a fény terjedése sugár irányban.
A Gömbön kívül létezik-e még más
is, aminek sugara van? (A facebookon már záporoznának a hülyébbnél hülyébb
válaszok: sugárban hányás, sugár bébi lav stb.)
Gömböt, úgy magában még senki sem
látott.
Nem közömbös, hogy a Gömb miben
testesül meg, ám a matéria – geometriai esszenciáját tekintve - legtöbb esetben súlyosan dadog.
Az anyag hajlamos mindenféle céltalan és véletlenszerű deformációkat, mint múló kis maskarákat magára ölteni. Egyedül bizonyos
törvényszerűségek képesek néha a szabályosságba visszakényszeríteni a matériát. Na meg az
alaktalansággal szemben erőszakosan fellépő ember.
A materializálódott Gömb
felszínének rusztikus volta az idea viszonylatában elhanyagolandó, a zéró-dadság
statisztikailag vagy benyomás szinten kétségbevonhatatlan addig, amíg a gömbi rend
látszatát valami más forma felül nem írja.
A materializálódott Gömb
felbukkanhat sokféle szerepben, például bomba (jól érvényesíti a sugár irányba
terjedést) vagy lehet nyitó gomb, békésebb időkben. A Gömbnek persze magától
esze ágában sincs szolgálatkésznek lenni, hacsak idea voltát valamilyen
célszerűség mentén, ez esetben tengelyesen meg nem gyalázzuk.
A gömb alakú
kilincs az ember álcázott mechanikus szükségleteivel van összefüggésben. Az
ember gömbspecifikus cselekvésre készteti a Gömböt. Igen, maga az idea, a Gömb
ideája béna kacsa, cselekvésképtelen. Minimum fényimpulzusban kell
megtestesülnie, hogy tágulni tudjon. Gömbsége ilyenkor egyfajta kötelező
voltában lerázható teher, és a fény azonnal tovább is passzolná azt, mikor a
gömbség képviseletében korlátozza valami (lásd:fénytörés), csakhogy ott minden
kezdődik elölről, e sugár irányúságtól meg nem szabadulhat, míg végleg el nem
nyelődik. (Ezért tátsuk hát jó nagyra szájunkat a csillagfényes téli/nyári éjszakákon,
mert így néhány gömbszerűségében halálra hígult információ-nyalábbal igen nagy
jót tehetünk. Bekapcsolt zseblámpa szájunkba csukva a tökéletes - bár koránt
sem oly kozmo-romantikus - elméleti modell.
A gömb tehát valamilyen matériába
szorítva lehet akár kilincs is, és ilyen formában működésképes (amit
teremtőileg maga sem hitt volna). Amennyiben materializálódott tengelye áthalad
a gömbközépponton, a tengely-szimmetrikusan működtethető forgatónyomaték nagy
hasznunkra lehet.
Mire volna ez jó? – kérdeznék
máris az akadékoskodók, ha a facebookon volnánk.
Nos, ellentétben az egykarossal,
az ilyen tengely-szimmetrikus kilincset a kutya már nem tudja felismerni és így természetesen
lenyomni sem, tehát nem kell folyton zárnunk az ajtót.
Az, hogy az idea miként tör át a
valóság viszonyain, jól szemlélhető olyankor, mikor egy testet öltött Gömbre
egyenesnek mondható tárgyi alakzatok árnyéka vetül. De ne feszítsük tovább a
húrokat! Sokak elméjét fáraszthatja, ha a lényeg megértése érdekében az ideát
folyvást külön kell választaniuk a matériától, ha feszülten kell figyelniük,
ami minimum az arc eltorzulásához és hosszabb távon aszimmetrikus ráncosodáshoz
vezet.
Összegezzük az eddig
megismerteket: A Gömb geometriai entitás, így megfeszülni csak sugár irányban
képes, vagyis továbbra is Gömb marad, mintha meg se feszült volna. Vetülése
viszont konzekvens és egyértelmű. Ezért a materializálódni még oly képes Gömb is
csak azt mondhatja egy fotográfusi halszempillantással szembeni berzenkedésében:
„Ha megvetülök, sem tudom, mit akar ez az alak tőlem.”
És ezért a Gömb értetlenül néz,
amikor valaki ilyesmit mond: „Ha megfeszülök, sem értem, miről dumál itt ez a
D-Vektor.”
Egy testet öltött Gömbre egyenesnek mondható tárgyi alakzatok árnyéka vetül |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése