2014. január 15., szerda

Vezérlőpultok



Windows 7 alatt észrevettünk ma valamit a vezérlőpulton.
Közelebbről, ehhez a Rendszer ikonra kellett kattintani:
Élményindex.
Arról referál ez, hogy milyen színvonalon képes futtatni a berendezésed a játékokat és más szoftveres élményforrásokat.
Tizedes pontosságú egzakt szám látható ott, amit a rendszer leggyengébb láncszeme határoz meg. Manapság, a hardverek jelenlegi fejlettsége mellett 1-től 7,9-ig terjed a lehetséges értékeket felölelő skála.
Milyen egyszerű ez a számok világában, mint ahová a számítógépünk is sorolható!
Na, de mi van egy szinttel feljebb, ahol az emberi berendezés működik?
Megállapítható-e bárhogyan, például az, hogy milyen szenvedély és egyéb szintig játszható le egy másik ember irántunk táplált szerelme a mi berendezésünkön. Hogy milyen magas vagy alacsony az emberi berendezkedésünk élményindexe.
A velünk született hardver dolgában nem vagyunk egyformák, az érzelmek pedig eleve nem összehasonlíthatók. Különféle hőmérsékletű a testi-leleki berendezések heve. A referenciák csak mesék vagy olyan megtévesztő tettek, melyeket az érzelmeknél jóval bonyolultabb helyzetek generáltak.
Mekkora szintű volt a szerető érzelem maga, mondjuk, VIII. Henrik szűgyében, vagy viszontszerelem-képes volt-e Teréz anya az ő nagy szeretetével? Mi számít pozitív adottságnak, és mi lenne – már ha valaha is mérhető lett volna ilyesmi - a világrekord?
Azért fordul meg az ember fejében, mert a hosszú élet során szaporodnak az összevethető benyomások és a meseélmények arról, hogy mások érzelmek és élmény dolgában mit vélnek magukról, és közben meg hogyan viselkednek, mit árulnak el akaratlanul is a mi mércénkkel mérve. Gyanítható, hogy az emberek zöme nem is tud efféle különbségekről, mind úgy gondolja, hogy az ő szenvedélye a leghevesebb, az ő fájdalomérzése a legmélyebb, az ő szorgalma a legnagyobb, az ő vonzalma a legmagnetikusabb e kerek világon vagy legalább is van olyan magas élményindexű, mint bárki másé.
Sejthető pedig, hogy nagyon, nagyon nem így van ez.
És akkor mit tehet az ember a maga referenciaszámaiért?
Semmit. Vagyunk, amilyenek vagyunk.
Legyünk azonban óvatosak, mert a berendezések közötti kapcsolat oda-vissza hat!
Mellőzzük tehát a nagy szavakat!
És ne keverjük őket egymással!
Egy példa:
Mi azt hangoztatjuk: Aki ingyen nem tud jól dolgozni, az pénzért se tud.
Erre a hőbörgő ember mit válaszol?
„Csak nem képzeli, hogy ingyen hajlandó vagyok.”
Lám, így összekeverhető a hajlandóság a képességgel.
Aszonta valamikor, hajdanában az egyik, bájai okán megostromolt ifjú hölgy: Mit képzelsz rólam!? Arról aztán szó sem lehet! De aki engem feleségül venne, az belekóstolhatna a csodába, ami az én testemben lakozik, mert azt a férfit én nagyon tudnám szeretni.”
Számszerű élményindexet nem lebegtetett meg orrunk előtt, és nem is tudtunk meg aztán semmit. Kicsit még mindig kíváncsiak vagyunk, hogy aki megtudott valamit, mit tudott meg, mekkora élményindexről mesélhetne. Már ha akarna.
Mert szerencsére a legtöbb ember az ő élményindex élményeit – számszerűsíthetőség híján - a sírba viszi.


Két élményindex szempontjából nehezen összehasonlítható seprű













Kedves Olvasónk, egyben Mókárgazda, Halmai Margó észrevételeket fűzött a fentiekhez. Bár nem szokásunk nagyra értékelni és konkurenciául hívni mások tudását, ezúttal kivételt teszünk, ő ugyanis azon kevesek közé tartozik, kik kellő gondot fordítanak mondandójuk formába öntésére. Sőt! Nem is láttunk még ilyet, hogy valaki a hatványkitevők írásmódját képes felkutatni és megjeleníteni bölcs mondandójában:
"... Mert szerencsére a legtöbb ember az ő élményindex élményeit - számszerűsíthetőség híján - a sírba viszi". - vontad le szigorúan a következtetést az Idővonaladon.
Még szerencse, mondom én is, mert megszűnne az egésznek a varázslata. Már ha van neki olyan.
Nem lenne emberünk hard- és szoftverestől "titok, északfok, idegenség", s a színpadra tévedt, tehetségtelen kis lotyóból sem lehetett volna "Anna, az örök".
Emberünk meg csak gunnyasztana a saját kis külön-bejáratú, egyszemélyes bolygóján, vég nélkül csak számolgatná-kalibrálná, számolgatná-kalibrálná Xn a csillagokat, és soha nem nézne fel az égre.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése