2011. december 26., hétfő

élő hal ott




A kés már az oldalában forgolódott, de hatalmas szája még tátogott. Segítség, suttogta a Busa.
Filézett ponty szeletekért jöttünk Tündével. Szeletek ártatlan rendjében mutogattunk pár kiszemelt, vértelen darabra.
Karácsonykor eszébe jut az embernek, hogy a magyar egész évben egészségtelenül táplálkozik. Nosza, legalább karácsonykor együnk halat!
Ahol mi mutogatunk, ott általában már nincs egyéb, csak előre preparált élelem. A hal egyébként sem társa az embernek. Vértelen, buta, kommunikáció képtelen menekülő. Szelídíthetetlen, nevezhetetlen. Holmi süthető-főzhető szeletek előtörténete.
Most azonban kicsit belerondított a karácsonyunkba ez a busa. Valamiért kinyílt a feldolgozó terem ajtaja, s a rondán telefröcskölt falak közt pillantást válthattam a közönyösen társalgó hentesek egyikével. Szégyenteljes dolgokra emlékeztetett a látvány. Szenvtelen emberek, olyan munkaidő múlatóan nekikászálódnak egy kínpadon heverő embernyi test feldarabolásának, amiben még pislákol az élet.
Szegény GÖELEVEN! Most aztán megtudhatta ő is, micsoda inkoherens, ambivalens micsodák a folyton éhes ember elméjében az életeszmények.

3 megjegyzés:

  1. Így valóban meghökkentő a látvány. Horgászvérem, no meg a tény, hogy ennyit látok csak, egy nagy tátongó szájat, azt mondaná, lehet, hogy harcsa ez a busa. Bár akkor meg lelkessebben filézhetnék a zemberek. Nagyon nem mindegy, a busa és harcsa között 5x-ös a szorzó a bajszos javára. Szomorú busa lét, pardon, nem lét.

    VálaszTörlés
  2. Válaszom az élet könyörtelen horgászvér kérdéseire: Nem lehet! A harcsának lapos pofája van és óriás bajsza. Látszik, hogy Ön harcsát még sosem fogott. Próbálkozzon sodróbb vizekben!
    Máskülönben: A sárkány éve következik! Váltson jóval erősebb damilra!

    VálaszTörlés
  3. Bizony, bizony, februártól a sárkányoknak áll a világ!!! Felkötni a gatyaszárat akár damillal vagy mással! ;)

    VálaszTörlés