Ma, január 5-én ÖT azaz öt valóságot tartok számon
(lásd jobbra fent: GONDOLKODOM!)
Egyébként Vajda János blogján azt olvastam éppen, hogy
elidőzgetett kicsit az óbudai jégpályán
"irigykedve a humán ergomóm felhozatal szemrevalóbb női kitevőivel csúszkáló (stb.) nemtársaimra, de már nem siránkozom az elillant ifjúságon, jó ez most így, ahogy van, ha futja fényképezőgépre és a 2x3 dacaj veresre a közintézményben, meg időre itt is, ott is elidőzni..." (kiemelés tőlem)
ez annyira jégről elemelkedett költői kifejezés, hogy még mindig nem tudtam kihámozni belőle, jo lenne e nekem egy ilyen nemtárs szerepében vagy sem.
Lehet, hogy ellátogatok arra jégre, hátha hamarabb megértem, miről is van szó.
Igazából az elillant ifjúság kifejezés legalább annyira ide bilincselte képzelődésemet.
Hát már az utánam jövő generációval is ez történik?! :-))
Mondjuk a szubjektív objektivitás, de lehet fordítva is, mintha fordítva tennénk fel az objektívet a gépre, mindjárt közelébb kell menni ahhoz, amit fényképezni akarunk, és talán pofára is esünk, hogy valóban ezt akartuk-e.
VálaszTörlésSzóval ezek a dolgok érdekes függvénybe kerültek ötödölt téziseidben, és biztos lehet is tovább bogolyozni, viszont kaptam tőled egy újabb hosszabb iccakát, egye fene, szóval a felvezetőmön töprengek ippeg, hogy objektívet emelünk-e objektíven a szubjektumokra, vagy a szubjektív szem sértegeti-e az objektívnek álmodott valóságot az egónk szűnni nem akaró, alkossunk már valamit mániájából fakadón. És akkor hun ehhez a fejre eső tégla, meg a seggbe rúgott villamos? :D
No, látszik, hogy ma még nem ittam nemes nedűt :D
:-))))))
VálaszTörlésOtt a kehely, igyál, Uram...
zárszó:
király!
Hát ez egy igen érdekes probléma, ráadásul én is épp ezekkel foglalkozom. Javaslom elolvasásra, - ha eddig még nem történt meg - az alábbi szösszenetet:
VálaszTörléshttp://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser
Sok okosságra rájöhetünk még a Jane Roberts által leírt, Seth nevű létező "A személyes valóság természete" c. könyvéből /meg a többi Seth könyvből/. Szerinte az "objektív" világ/valóság az emberiség közmegegyezésén alapul, egyébként pedig ahány ember, annyiféle érzékelt valóság, ráadásul az is meglehetősen változékony, és változtatható.
Ebben lehet valami, pl. érdemes megvizsgálni, hogy ugyanarra a közösen megélt történésre mennyire másként emlékeznek a benne résztvevők. Ja, igen, ezt Te is említetted. És így tovább...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésKedves Libuc!
VálaszTörlésarra a forrásra, ahonnan ekként idéztél: "az "objektív" világ/valóság az emberiség közmegegyezésén alapul" valaki figyelmetlenül tekinthetett, elsikkadhatott valahol, valamikor egy s más, talán csak egy szó: a milyenség. Ez ugyanis valóban közmegegyezés hatókörébe sorolható. Azt kéne talán mondani: az "objektív" világ/valóság milyen volta az emberiség közmegegyezésén alapul.
Én egyébként nem olvasok, hanem gondolkodom, amiért sokan megvetnek. Ha úgy gondolod, társulj, ide vagy oda, de inkább ide. Az okos kislányok az én pártomon gyülekeznek :-)))
Amire hivatkozol fentebb, megnézem (nem olvasok, igen, de megnézni azért lehet, nem? :-)))
Hát, Kati-János, nem semmi :D
VálaszTörlésHát, én meg olvasok is, meg gondolkodni is igyekszem az olvasottakon. :) Látod, Téged is olvaslak, meg tűnődöm is a gondolataidon! Ez már a holdudvarod? :)
VálaszTörlésJa! Kíváncsi lennék, mit távolítottál el? :D Mindig is érdekeltek a hiányok...
VálaszTörlésGondolom, az elütéses verzsönt :)
VálaszTörlésMegtaláltam a szóképet :) Tényleg megtisztelő így is jelen lenni Nálad. Köszönöm!
Ja, Ofszi, még egy, az elillanásról.
VálaszTörlésMost még érezni a hiányát, később meg már (talán?) beleszokik az emberfia :)
Kedves Kati! A digitális szövegszerkesztés ördögét távolítottam el, utólag vettem észre, hogy a menet közben másként alakított mondatrész eleje (mert hogy én fúrok-faragok írás közben) nem passzolt a folytatáshoz. Most már elárulhatom, így kezdődött fenti beírásom: abba a forrásra,... - és már elkűdtem, mikor észrevettem.
VálaszTörlésKöszönöm érdeklődésedet, remélem, nem okoztam csalódást, mondjuk, hogy azt remélted, valami hirtelen felindulásos disznóság volt, mit később megbántam :-))))
V.Jánosnak üzenem: talán elmulasztjuk a pillanatot, mikor épp kezd elillanni, sőt, még rosszabb gyanú is kerülget: míg felfelé bámulunk, nem illan-e, alant tovaszivárog, s otthagy minket az elevenek számára ímmár felismerhetetlenül (hogy nem rég még mi is... :-)
Vannak persze bevezető fokozatok. Én épp most készülök a kardiológiára, mert nekem már egy deci vöröstől is valami motoszkálás indul be a bal mellkasomban.
Nem okoztál csalódást. Én viszont időközben rájöttem, hogy hol követtem el a hibát: már megint Okoskát játszottam, ahelyett, hogy valóban a Te gondolataidra figyeltem volna. Úgyhogy, igazad volt! :) Bocsi!
VálaszTörlésAkkor ezért mondogatta nekem Jó Apám mindég, hogy ne az eget bámuld fiam, hanem nézz a lábad elé! Ez persze így is gáz, ha hátrafelé illan, mint egy szellentés :)
VálaszTörlés(Erre ezt kell szó ellenőriznie a rendszernek: mizairea - hihihi)