Kutyául voltam

Az éjjel kutyául voltam, ezért ma, októberi napon arra ébredtem, hogy:

A kutyának ezért olyan nagy a pofája, mert lábából négy is van neki, de mert egyetlen keze sincs.

A kutyának azért oly feltétel nélküli a szeretete, mert nincs benne úrhatnámság, és nincsenek jóléti allűrjei, valamint, mert nem ismeri a kutyás közmondásokat és szólásokat.

A kutya azért szereti a macskát – már ha szereti, mert a kutyák nem Wiskast vennének.

Ha a macska a kutya sírján ül, akkor itt van a kutya elásva.

Azért érni utol hamarabb a hazug embert, mert három lábon még mindig gyorsabban lehet szaladni, mint kettőn.

A kutyát azért nem lehet kutyába sem venni, mert a teremtő által már kutyába van véve.

A kutya olyan, mint a zongora billentyű: több belőle a fehér, mint a fekete.

Az ember azért köti az ebet a karóhoz, mert a vitapartnerét nem kötheti oda.

A kutya vacsorája csak akkor lehet bizonytalan, ha bizonyos a kutya. Nekünk, például, nincs kutyánk.

A Holdat azért ugatja a kutya, mert csak ugatja a természettudományokat.

Kutyából nem lesz szal

(szalonna, szalámi, szalontüdő)

(kutyai bónusz nemlevések: szalamander, szalonka, szalmiákszesz, szalicil, salvus víz, salto mortale, szalutáció, salóm aléhem, sales manager, szalonkommunista, salsa táncos, Salome, Szalóczy Pál, Salmonella, Szalkszentmárton, Szalajka völgy.)

Ha viszont jó nagy a botod, kutyából lehet szaladós – hacsak nem vagy kutyaütő.

Kutyaszorítóban azért nem segít a kutyatej, mert kutyaharapást szőrével kell, csak úgy kutyafuttában, akkor aztán kutyabaja annak a kutyapecérnek, s nevet, mint a fakutya.

Na, ide a pénzt, ami beszél, mielőtt folytatom, vagy a kutybőrt, mielőtt lesz még kutyára dér!

Ez egy u.n. KUTYMACS. Ha jól emlékszem, Felicia áldozta fel a művészete oltárán.