hogy múlik az idő!

Öt perc múlva éjfél és aztán már csütörtök: ma már aligha posztolok egyebet, mint a helyet a mának, ami, lám, hogy elszállt!
Most megyek aludni, aztán majd holnap meghamisítom a mai valóságot :-))
Remélem, addig már senki sem mászkál itt.
__________________________

Alvás közben bekattant, hogy adós vagyok valamivel:
Már sok napja fent volt a fotóm e blog hasábján, ahogyan plankingba vágom magamat, amikor németországi utazásunk valamelyik napján szóltam nejemnek, hogy most már aztán Te következel, találj ki magadnak valami jó planking pózt. Hosszan gondolkodott, majd a következővel állt elő:

Ilyenek a nők! Nem elvágja a gordiuszi csomót, nem is bogozza ki, hanem ráfekszik, és alszik nagyot :-))

Én itt töltögetek, töltögetek...
Most látom csak, milyen könnyű fennakadni a világhálón:

Szerencsére csak szívemhez közelálló távoli barátom, Felicia tisztelt meg CSALÉTEK című szívből fakadó montázsával :-)))