2011. január 12., szerda

VÁLTOZATOK EGY MAGASZTALÁSRA

A szavak ügyes elrendezésével a legkérdésesebb minőségű művészeti munkálkodás is felmagasztalható. Íme néhány egyenértékű mondat:
 
...egyike azoknak a művészeknek, akik gyakorta változtatnak
látásmódjukon, hogy sorozataikban a módszeres művészeti
kutatás során saját nézőpontjuk is a vizsgálódás tárgyává váljon.

...egyike azoknak a művészeknek, akik nem változtatnak
látásmódjukon, hogy nézőpontjuk módszer nélküli
sorozataikban is művészeti vizsgálódas tárgyává válhasson.

...egyike azoknak a nézőpont kutató művészeknek, akik
gyakorta változtatnak látásmódjukon, hogy saját művészeti
sorozataik ne válhassanak vizsgálódásuk tárgyává.

...egyike se azoknak a művészeknek, akik sohasem a során
változtatnak, hanem kutatásuk tárgyán, hogy módszerük
művészeti látásmóddá váljon a vizsgálódás-kutatásban.

...akik módszeres művészei a kutatásoknak, azok gyakorta
változtatnak saját nézőpontjukon, hogy a vizsgálódás tárgyának
egyike-másika sorozataikban látásmód-művészeti tárggyá váljon.

...művésze azoknak a változtatásoknak, amik gyakorta
módszeresek, hogy tárgyuk sorozatok során váljon látásmóddá
a nézőpont-kutatásban, ami saját és egyike a vizsgálódásnak is.

...egyike azoknak a saját módszeres művészeknek, akik gyakorta
sorozatban válnak látásmód tárgyává vizsgálódásaik során,
még ha változtatnak is nézőpontjukon, hogy a művészetnek kutat ássanak...
   -   még tudnám folytatni :-)))
 

2011. január 11., kedd

ezt kaptam be ma

Az alábbi hozzászólást kaptam (be) ma a profilomba/hoz:

sziaEz az én szerencsém Önnel a kapcsolatot után veiwing a profilodat ma tripontlightacademy.hu szeretem, és azt is érdekeltté vált tudni többet rólad, Plz azt fogom szeretni, hogy kapcsolatba velem az én e-mail (lucy_bouma@yahoo.com), hogy Adok neked a képet, hogy tudja, nekem isLucy


Well
kedves Jucy,
válaszként több lehetőség, illetve lefor is kínálkozik:
lefor dítom a szövegedet,
lefor dulok a székről,
lefor rázva hallgatok,
lefor matálom a gépemet, hogy ne is lássalak,
lefor tyanok fel helyett
vagy egyszerűen - Kedves lucy_bouma - csak boum a fejedre egy jó nagyot.

Szija
(ki a nap a lev((el))edet! :-)
Pesövé Ofszi

2011. január 10., hétfő

ÚJÉVI SÓHAJ

Eltelt egy év. Új naptár kéne. De már megint hova a p...ba lettek a tavalyi papírüzletek!?

2011. január 8., szombat

MINDENKI ÁLLAT


Azt álmodtam éjjel, hogy a társadalom egy nagy-nagy állatkert, ahol nem csak én egyedül vagyok állat, hanem mindenki más is.
Én, természetesen, a szívemnek oly kedves Tom voltam, feleségem pedig Jerry, aki szeretni valón és feltartóztathatatlanul szemtelenkedett velem.
De a többi állat is mind-mind nagyon kedves volt: gyarló, bumfordi, ijedező, kedvesen vicsorgó, nem pedig szánalmasan gőgös, vérgőzősen hiú, becsvágyaktól elvakult meg minden, mint amilyenek az életben vagytok, és senki nem hepciáskodott, hogy ő ugyan nem állat, kikéri magának.
Az utca telis-tele volt keresztül-kasul ugrabugráló ürgékkel, a rendőr járőr is két jól megtermett kenguru volt, a parkolóőr piros zacskóival lajhárként csüngött a fáról. A presszók tömve voltak turbékoló mosómedvével, csicsergő verebekkel.
Az Orbán és a Gyurcsány is micsoda két kedves állat volt! EUfóriásan marakodtak valami koncon, nagy seggberúgásokat váltva, olyan chaplinesen, békülésbe torkolló, múlékony indulattal.
Mindannyian kedvesen szaglásztunk, motoztunk egymás körül, csodáltuk egymás tollát, bundáját, másmilyenségét, és néha jópofán játszottuk az eszünket.
Ügyvédek bégettek a bírósági folyosókon, a bírók belefeledkezve csapkodták bojtos-kalapácsos farkukkal az igazságszolgáltatás asztalán tébláboló legyeket.
Urbán Tamás szeretettől eltelt szívvel denevérként röpködött köröttem: Jó lesz így? Ilyesmire gondoltál, Dozikám?
Szmrecsányi Dorka, mint lapuló muflon, Faragó Gyöngyi, mint elefánt bébi bujkált a városligeti éjszakában. Tóth Józsi is egy teljesen megjuhászodott Füles volt a Hétholdas Pagonyból.
Aztán reggel felébredtem, és láttam, hogy persze csak én vagyok állat, egy micsoda hülye állat egyedül! És amikor meghallottam a naccsága károgó lármáját az előszoba felől, hogy már megint ki volt az az áááállat, és hogy-hogy már megint így meg úgy, amikor százszor megmondta, akkor a filmből jól ismert rémült pofával, ahogy már annyiszor tettem, belapultam a legközelebbi falmélyedésbe.  

2011. január 7., péntek

A kép négyszögesítése


 
Kormos Anett humorista nyitotta meg Horváth Péter A kép négyszögesítése című kiállítását a Tripont Galériában.
A humoristák manapság mindig úgy beszélnek, hogy tudjam, mikor kell nevetnem. Én meg, amilyen komisz vagyok... csak lábra megyek igazán. De azért élveztem.
Kormos Anett, aki saját bevallása szerint nem ért a fotóhoz, miután kiosztott hívei között néhány bekaphatnátokot meg szakadjatokmeget, beszédében nagyjából e szavakkal jellemezte Pétert, akit a Kiskegyednél ismerte meg:
nikotin függőség, koffein függőség...
legjobban jellemzik a sehova nem vezető utak...
nekem azt mondta, realista, én nyilván tudtam, hogy hazudik...
olyan pesszimista-optimist féle...
alapvetően élvezi a csalódást...
még mindig bízik benne, hogy át lehet menni a falakon, aztán persze nagyot koppan. Szerintem Péter ezekért a koppanásokért él...
Azt mondják, a remény hal meg utoljára. Szerintem Péter hal meg utoljára, hogy lefotózhassa, amint a remény meghal.

Részemről a megnyitó egyik díszvendége, akinek láthatóan denevér folyik az ereiben.










Kormos Anett.
A férfiassága, úgy értem, a nadrágtartója itt nem látszik.

2011. január 5., szerda

VALÓSÁGOKRUL

Ma, január 5-én ÖT azaz öt valóságot tartok számon

(lásd jobbra fent: GONDOLKODOM!)

Egyébként Vajda János blogján azt olvastam éppen, hogy
elidőzgetett kicsit az óbudai jégpályán
"irigykedve a humán ergomóm felhozatal szemrevalóbb női kitevőivel csúszkáló (stb.) nemtársaimra, de már nem siránkozom az elillant ifjúságon, jó ez most így, ahogy van, ha futja fényképezőgépre és a 2x3 dacaj veresre a közintézményben, meg időre itt is, ott is elidőzni..."  (kiemelés tőlem)
ez annyira jégről elemelkedett költői kifejezés, hogy még mindig nem tudtam kihámozni belőle, jo lenne e nekem egy ilyen nemtárs szerepében vagy sem.
Lehet, hogy ellátogatok arra jégre, hátha hamarabb megértem, miről is van szó.
Igazából az elillant ifjúság kifejezés legalább annyira ide bilincselte képzelődésemet.
Hát már az utánam jövő generációval is ez történik?!  :-))

2011. január 3., hétfő

Új év esztelen szenvedélyek jegyében









Némely embernek vannak reménytelen-boldogtalan szenvedélyei. Nekem ilyen a világ nem lehetséges megpillantását lehetővé tevő panoráma képek alkotása. Itt van például ez a Lipótmezei út című képem. Nomen est omen. Mindamit a lipótmezei jelző áttételesen jelenthet, ebben a Lipótmezei úton fényképezett kerítésben benne van.
Ezt a kerítést így, egyszerre (bár a képmásra hivatkozó így szócska valós értelme itt kérdéses, hiszen nincs az a rápillantás, ami erről a hosszú kerítésről készült 18:170 arányú képi teljességet bármelyik monitoron egyszerre befoghatná) az út járókelőinek sohasem sikerülhet megpillantaniuk, mert egyrészt olyan messzire kellene eltávolodniuk, ahonnan már kivehetetlenek a részletek, másrészt ott már jócskán a szemközti telek közepén is túl lennének, ahol súlyosan harap a kutya.
Ez a kép a kerítéssel párhuzamosan haladva készített csaknem tucatnyi felvételből lett utólag összevarrva.
19 893 pixel széles! Tizenkilencezer nyolcszázkilencvenhárom! 300 dpi felbontással 170 centiméter hosszú csík lenne kinyomtatva.
Próbára sem mertem tenni a blogszolgáltatót. E mostani publikálás végett 72 dpi-re ritkítottam a felbontását, és 8000 pixelre csökkentettem a szélességét. Ez még nem minden! Ezután még az általam igen nagyra tisztelt (jó öreg :-) Dobos Sándor iránti tisztelgésem jeléül
(Mediterrán mesék címmel lenyűgöző panoráma fotó kiállítása volt pár éve a Fotográfusok Házában  -Nagymező utca - szavakkal elmesélhetetlen...)
s egyben azért is, mert, mint maga mondta, szeretne néha reflektálni blogdogságos ügyködéseimre, de nem talál fogást rajtam, hát szóval az ő technikáját alkalmazva - fogásra kínálván magamat - horizontálisan összenyomtam a képet a felére. !!

 Ami tehát most látható, az már csak 3976 pixel széles. Hogy tanulmányozható-e akár csak eme terjedelmében is, e sorok írásakor még nem tudom.
Könyvben semmiképp nem lenne értelme publikálni, mert ez a csodálatosan őrületes kerítés projekt vékony csíkként férne oda, részletei fölött aligha lehetne csemegézni. Kiállításon talán, egy rózsadombi kerítéssel korábban már próbálkoztam is, nagyon macerás volt a kivitelezése, és nem váltott ki akkora sikert, amekkora felületet lefoglalt magának.
Kísérlet ez tehát, hogy olvasóimat beavassam esztelen szenvedélyem boldogító hiábavalóságaiba.

Most, hogy közzétettem, sajnálattal látom, hogy nem nagyítódik a megadott méretre, a csodálatos részletek csak jelzésszerűen mutatkoznak. Úgy látom, ezt a blogketrecet kinőttem. Szóljon, aki tud valami jobbat! :-))

2011. január 2., vasárnap

ÍMMÁR JÓZAN FEJJEL

Egész - most még új - esztendőnkre kiterjedő, kedvező és boldog rálátást kívánok minden kedves régi és új         ol(d és young)vasómnak

2011. január 1., szombat

Szilveszteri buli

Szűk baráti társaságban töltöttük a szilveszter éjszakát








A házigazda kocsonyával vendégelt meg bennünket. A kocsonyával a vendégeket Pesövé Ofszi szórakoztatta.