Jász őseinkre emlékezve egerészni
indultunk a Jász utcába a hőn egyáltalán nem óhajtott nyári őrület utolsó
napján. Délbe hajló késő reggel volt. A Nap, ez a ma még be nem vett izzó
dilibogyó árnyékunkat sarkunkba torlasztva loholt velünk az égen. Ez volt a
nyár legforróbb napja, s így Angyalföld, hol egerészni loholtunk, a nap
legkergültebb kerülete lett nekünk. Legek sorjáztak szembe jövet. A legketebb
rec, a legmatabb rac, a legdetésebb hir, a legkánibb kula és így tovább.
Aztán csak-csak eljutottunk a
Jász utcába is.
Egér, te! Megérte!
A legketebb rec bejárata
A káni kulára legnyitottabb klotyó
A halálra matatott rac
A kresztábla leghültebb helye
A legdetésebb hir
A legeldobottabb táska
A nap egere
Angyalföld csodája:
a legkevésbé roncs ab
a legzongorázhatatlanabb különbség
a legvillamosabb rét
Kula tekintetében a legtöbb mellélövés
Ez már otthon megint. 32 fok.
Képünk bal oldalán fülünk botja, amint legkevésbé sem mozgatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése