A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotóséta. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotóséta. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. szeptember 11., hétfő

BUDAFOK



A Klauzál Gábor Budafok-Tétény Művelődési Központ nyilvános fotópályázatot hirdetett.
Itt adom be, mert nekem így olcsóbb :-) Azt sem szeretném, ha valami pártbizottság megmondaná, hogy jók a képeim, a fotókör meg nem hinné el :-)

A pályázati kódex etikai kívánalmai szerint ünnepélyesen kijelentem, hogy semmiben nem tagadtam meg a természetemet.



Budafok

Bezárult kör













Budafok

Gyümöl-
csöskerti
hogyis-
hívják 









Budafok
 gyeplőn















Budafok

Gyümölcs
és bokeh











Budafok

Semmi
szob-orr











Budafok

Úton-
állásom











Budafok

Hosszú lefolyó















Budafok

Villanydrótba
ütköző
vadászrepülő
















Budafok

Sírontúli
villanykaró

















Budafok

Gelógiai
artikuláció











Budafoki
 balerina














Budafok

Önanzix

2017. április 2., vasárnap

Miért ne csinálnánk a fesztivált?


A Frühlingsfestival alkalmából ezúttal a Gellért hegyre látogattunk el.


Ürügy kirándulásra

Gépünk a virágba borult Szabadság szobrot kutatja. Ott van.















Művészi táblaképekből látható kiállítás a Gellérthegy aljában.









Tavaszi virágzás - nagyközönség nézet
















Tavaszi jó meglátás - már a miénk :-)











Tavaszi egérutak a Gellért fürdő felé
















Keresztbe tesznek a Szabadság szobornak
(esetleg - lángleheletével meggyújtja a fáklyát a tavaszi szabadság :-)













pontosabban a tavasz lángleheletével meggyújtja a fáklyát

Poszt-pszeudo szelfink a fesztivál alkalmából












2015. október 5., hétfő

Tart a lom és forma

Gránátot találtak megint a Széll Kálmán téri munkálatok során. Tizenkét centiset. Gyengébbek kedvéért: nem a hossza ennyi, hanem az átmérője. Hoppá!
A tér megújulása mélyre ható földmunkákkal és egyéb felfordulással jár.
Elugrottunk tegnap, hogy lássuk, mi folyik ott, mialatt mi -már nyár eleje óta - csak szkennelünk, mint az állat.
Miközben látszólag minden megújul, makacsul tartja magát a Moszkva tér legmarkánsabb szocbeton alakzata.
Elnézést kérünk az u.n. Hága Bis dőlésért, látószögünkbe csak így fért bele.


2015. szeptember 21., hétfő

fotóséta

A külső bejárat melletti kopár szögletben kivirágzott a hibiszkuszunk nyár elején. Rövid életű gyönyörű szirmocskáit egyszer még be is szkenneltük.


Oly lelkes vehemenciával locsoltuk, mi balgák, hogy nyár közepén sokkot kapott szegényke - mé nem beszél!?! -  s lombozata összeomlott. Ilyenkor persze előkerülnek az okosok, lehordtak bennünket, sárgaföldieket a sárga földig.
Elkussoltunk, és a hibiszkusz, ahogy a delfinek megjósolták, lassacskán összeszedte magát. A nyár utolsó napján egyszer csak hopp, ott a pompás szirmocska megint.

 A lelkünkre száradt furdalástól hajtva elvittük hisbiszkuszunkat világot látni, hiszen ez az élni akaró kis jószág ezidáig egy vacak ajtószöglet mögött tengette életét.


Először a szobánkban már honos növényekkel ismerkedett össze.















 
Ezután megmutattuk, mi az az éltető folyó víz.
















Rövid ismertetőt kapott a múltról.












Összeismertettük számára ismeretlen hogyishívjákokkal.
















Megmutattuk neki a várost












és végül elültettük kicsit a tévé elé, megismerkedhetett a migráns helyzettel.










Azóta ott kuksol ismét a nyugodt kis ajtósarokban. Mindennel nagyon elégedett.













2015. március 1., vasárnap

Lábra

Rövid fotósétát tettünk a minap, csak hogy lássuk, mennyire múlik a tél.
Természetesen lábra mentünk.


Hirtelen támadt magánigazságunk, hogy rossz festményből is lehet rossz fotó, de talán még jó fotó is. Fordítva viszont soha. Rossz fotóból jó festmény még sose lett, jó fotóból jó festmény meg minek!









Sétánk során szembetalálkoztunk a rozzant, de makacs életakarással, ami két lábbal önmagáért beszélt.

2014. december 1., hétfő

esti kérdés

December 1.
Este 6-kor vágtunk neki esernyő nélkül.
Ugye, majd megszáradunk? - kérdezte GÖELEVEN :-)))


2014. augusztus 17., vasárnap

Lidérc utca

Aggályos volt, hogy a délutáni verőfényben bármi kis lidércfényt láthatunk majd, de ránk tört a fotósétálhatnék. Igen, nem volt elég sötét, amikor próbára téve bátorságunkat - mert hogy elég beszari alakok vagyunk - behatoltunk az Edvi Illés út felől a Lidérc utcába. Más szempontból sem volt szerencsés az idő: GÖELEVEN gyári fogyatékosságai okán a gazdagon szórt verőfényt szereti, ekkor viszont hétágra sütött a Nap.
Na, mindegy, ha már ott voltunk, próbáltunk helytállni.






















Lidérc-vevő berendezés



















Vándor-csalogató mérges almák a bozót-kerítés alatt













Lidérc megrágta házszámtábla














A lidérc fügét mutat a kíváncsiskodó GÖELEVENnek













Az út felénél aztán mégis megpillantottuk az áhított lidércfényt













Lidércjelző. Ha a kis piros zászlócska felfelé áll, be ne nyissunk, mert a lidérc otthon van!













A Lidérc utca vége. Aki idáig eljutott, gyújtson jó nagy gyertyát Szent Antalnak!

2013. szeptember 2., hétfő

just for harm

Mire simontornyai kedvenc kúszónövényemhez visszatértem, valaki leszaggatta. Ujjnyi vastag volt az inda, a szél nem bírt volna vele. Az egész a kártevés puszta öröméért történt.



Pár száz méterrel odébb újabb kúszónövényt vettem védelmembe.



Vissza sosem térek, nem szeretnék még egyszer csalódni az emberben.













Hiszek a természet és a gépezetek békés egymás mellett élésében. Csak az embertől mentsen meg az isten!


Én? Én nem!
A sáskának sem tudnék ártani.