Kutatási napló

Elsején, midőn lecsengett az évvégi komolytalankodás, Pesövé Ofszival úgy határoztunk, hogy közzétesszük kutatási naplómat.

E napló érdekessége, hogy nem az írja a naplót, aki kutat, hanem aki figyeli a kutatót, pontosabban, aki figyelmessé lett olyasvalakikre, akik mintha kutatnának.

június 28

Az éj leple alatt veszélyes régészeti gödör keletkezett házunktól nem messze. Kiválóan szigetelnek az izotherm ablakok, meg sem hallottuk, hogy ásnak a Kazinczy utcában. Ásatás? A képen jól látni, hogy korabeli cserépedények rejlenek a mélyebb rétegekben, melyek azonban - érdekes! - nem kellettek senkinek. Hoppá! Hát akkor miről van szó?

június 30

Tegnap nagy erőkkel, mélyen feltúrták az úttestet a Kazinczy és a Dob utca találkozásánál is, és ma este már kezdték visszatemetni. A melósok csalódottnak látszottak. Csak nem azért temették be, mert szakszervezeti vitában vannak a kormánnyal?

július 11

Ma őrületes dörömbölésre ébredtünk. A nem rég visszatemetett és leaszfaltozott utcakereszteződésben újra gödröt ásnak. Lehet, hogy bent felejtettek múltkor valami fontos szerszámot?

augusztus 4

Július óta még nem hagyták abba a döngetést. Ezek az alapos kutakodók benéztek az aszfalt alá a teljes Kazinczy utca hosszában. Ma állítólag találtak valamit.

Aug 26

A valami miatt még a korábbinál is mélyebbre kellett ásni. Ma értek le odáig, ahol aztán mégsem volt az a valami. Már kezdték is betemetni a gödröt, nehogy belelessek.

szeptember 20

Ma elcsíptem egy rövid beszélgetést a sarkon. "Hidd el, ezek olyanok, mint a mellkas bordái. Óriási ember volt ám! - mondta az egyik. - Neem, ez nem balzsamozás, hanem műanyag. - Balzsamozás? Ki mondta, te süsü? Az csak Egyiptomban volt divat, és műanyagot akkor még nem használtak. - Nem? Na, ha nem, hát nem."

október  23

A kutatások rövid időre megszakadtak, mert - mint ma kiderült - az ötvenhatos játékoknak kellett átadni a terepet a Klauzál téren és a Dob utcában.

november 16

Már azt hittük, hogy kész, ennyi volt a kutatás, de ma

két utcával arrébb újabb feltárásokra bukkantunk. Nem nagy fogás, de valami: az egyszemélyes magyar vas hadsereg egyik lovatlan katonája került elő, a Rumbach Sebestény utca sarkánál. Erről volt hát szó!

november 18

Nem, mégsem arról volt szó! Ma újabb hatalmas árkot ástak a házunk előtt. Tanúja voltunk, amikor a munkavezető odajött, és leszólt a gödörbe. "Megvan Attila?" Aha! Ezek Attila sírját keresik! A legenda szerint valahol a Tisza medrében temették el, de soha senki nem bukkant rá, tehát valószínű, hogy ez kacsa volt, és a régészek most bizonyos ókori leletek alapján merészen kiterjesztik a kutatási kört. Lehet, hogy itt kell keresni Attila sírját valahol Erzsébetvárosban. Ezen a sarkon többször kudarcot vallottak, de miután az összes környező utcát hiába ásták fel, most mégis úgy döntöttek, hogy csakis itt lehet, a Dob és a Kazinczy utca sarkán. Most már kézzel csinálnak mindent. Előkerül ez az Attila! Szorul a hurok.   

december 14

Reggel újra elterelték a teljes forgalmat az utcánkból. Mégsem a házunk előtt, hanem a kereszteződésben, ahol már háromszor ástak, ott kell lennie a bronzkoporsónak. Most azonban, néhány órával később, ahogy kinéztem, az a nagy gödör már nincs sehol.

december 18

Azt a gödröt négy nappal ezelőtt állítólag azért temették be olyan gyorsan, mert mire az aljára leértek, drótot kaptak a régészektől, hogy 8 métert tévedtek számításaikkal Itt van a pontos hely, szinte a kapunk előtt. Most már valamelyikünk folyton nézi, mert nem szeretnénk elszalasztani a nagy pillanatot.

december 19

Egy büdös fenét! Illetve szóba jött még hirtelen a Síp utca és utcánk találkozása, húsz méterrel távolabb, ami a hihetetlen távoli kort tekintve nem is olyan nagy tévedés.

2012 Január 1.

Tündével egyfolytában hallgatózunk, de semmi. Úgy látszik elmentek.

 

január 5.

Mentek a fenét! Most a szemközti cukrászda alatt keresik. Állítólag EU pénzből megy a kutatás. El kell számolni a koporsóval.