a D válasz

Kérdőívvel leptem meg magamat mérhetetlen kíváncsiságomtól hajtva. Egyetlen pontból állt:

Vannak, akik úgy érzik, vakon kell hinni a kormányban, de nem feltétlenül engedelmeskednek. Mások meg nem hisznek, viszont vakon engedelmeskednek.

Ön mit gondol?

A. Én vakon hiszek a kormányban

B. Én vakon engedelmeskedem a kormánynak

C. Nem tudom megítélni a kérdést.

Mikor olvastam, hogy mit - és különösen hogyan - kérdezek magamtól, furcsa érzéseim támadtak:

Tehát aki sem A, sem B, vagyis nem lojális a kormányhoz, az nem tudja megítélni a kérdést.

Íme egy lehetséges szillogisztikai játék, hogyan taszíthatom ki magamat az illetéktelenségbe, ha nem tetszik magamnak a véleményem. Úgy szólok magamhoz, mintha magam személyében a Kockafejű Pistikével lenne dolgom.

Már pedig én jobb perceimben, bár esetleg éppen sem A-t sem B-t nem mondanék,  nagyon is meg tudom ítélni a kérdést.

Igen: ez egy hülye kirekesztő kérdés. Kellett volna egy D. pont - mondjuk: Én másképp gondolkodom e kérdésben - ahol saját tudomásomra hozhatnám - mert az is releváns információ ám! - hogy becsapom-e magamat, amikor kérdezősködöm, vagy sem.

Na, majd legközelebb!...