Esti nekifutás

Rossz a nappal mérlege, ha folyton csak ültél.

Kell kis esti nekifutás. Az irány mindegy, csak emelkedjen a mellkas, mozogjon a láb.

Másra is jó ez: elmédet szellőzteted át a megpillantás friss impulzusai által. Pillanat értékű, ártatlan adok-kapok. Megpillantható vagy, benyomást keltesz te is, szerencsés esetben anélkül, hogy elköteleznéd magad bárkinek, bárminek.

Szellőtől dülöngélő kartonfagyi.

Fontos, hogy ne akaszkodjon rád lassító személy, épp elég, hogy elmédre csimpaszkodik a test. Ne akarja folyvást megosztani magát valaki személyes hallásteredben. Az ember ilyen: pofázni, leginkább ő magáról pofázni akar, ha nincs egyedül. Magát akarja őröltetni más elmék malmaiban.

Legjobb tehát meglógni mindenki elől, a képzelet kis seprűjével szétzilálni lépteid nyomát.

Íly szerencsés körülmények között, míg az ember a zebránál zöldre vár, képes ellebegni a tárgyias valóság közeléből. Rálátása támad mindarra, ami élete s a körötte rajzó dolgok közt feszül.

A lényegre.

A lényeglátás indikátora az elégedetlenség.

Az emberélet szerteágazó gyakorlatának értelme nagyon sok szálon méretik.

Távol tartani a hiányérzeteket, csak egy apróság a sok közül. Elmédre csimpaszkodik, követelőzik a test. Békére bírni a testet, sok-sok manővert igényel ez, és szakadatlanul.

Ha növeled sebességedet, növekszik az idegen áramlás körötted.

Egymást láncszemező ifjú kisujjak.

Csendes futtában hirtelen érezni kezdi így az ember, ki nincsen jelen. Társad, szerelmed, barátod, bizalmasod, fontos riválisod, kinek mije van. Valójában kicsodád van, kicsodáid vannak, mit halásztál ki a társulások sargasso tengeréből?

Ha nincs ilyesmid, a kérdés az esti valóságon messze túlról rád mutató kérdéssé lesz.

Ha egyedül kódorogsz, s ha üres is a zsebed, de lóg egy fényképezőgép a nyakadban, talán nem vagy magányos. Talán... már ha olyan vagy.

Beágyazva egy Bankomat a Húspalota kirakatába.

A szürkülő alkonyatban minden azt mondja: állj! Elegendő sok pénzzel megvásárolhatod a vendégszeretetet. Bizonyos illatok, bizonyos figyelem auráját. Bírások kellető-birkái bégetnek rád a kirakatokból. A pénz fontos, és ha nincs, nem terem a kényszerű pillanat nyomása alatt. A vendégszeretet veled van, míg az asztaltól fel nem állsz. Na igen, jó, ha van miért felállnod.

Csikkek befőttes üvegben.

Ha nincsenek kitűzött céljaid a cselekvő időben, az később megbosszulja magát. Idegen érdekű feláldozások zsákutcáiba tévedhetsz. A legfontosabból veszíthetsz el, mire kikeveredsz onnan: életidődből.

Nem árt, ha ma kicsivel többet tudsz, mint amennyit tegnap tudtál. Az is megteszi, ha ma kicsivel kevesebbet tudsz, mint amennyit holnap fogsz :-)

Csapzott, ápolatlan fej a lottózó lépcsőjén.

Szabadság. Sokféleképp értődik. Az egyéni szabadságnak gyakorta vet korlátot a kollektív lét. Érthető: egyéni tetteid nem korlátozhatják mások szabadságát - legalább is egy szimmetrikus morál vezérelte emberi világban.

Szabadság dolgában az ember gyakorta önmaga által korlátolt. Jóvátehetetlen hiba, ha későn veszed észre, hogy a cselekvés szabadsága helyett csupán a menekülés szabadságával bírtál.

A korlátok formális eltávolítása azonban nem adhat választ arra, hogy mi is volna a szabadság. A legfontosabb, hogy érezned kell, van vagy nincs neked.

De csitt! Nem szabadegyetem ez, csupán a mit sem sejtő estében pörgetjük járóizmainkat!

18 monográfia, 18 napszítta borító-kunkor a galéria kirakatában.

Ha már nem vagy kerék a társadalom tengernyi mechanizmusának valamelyikében, vannak-e legalább napra készen ápolt ismeretségeid, s vannak-e az ismerőseid körében tehetősek? Akik mozdító erővel bírnak a közéleti mechanizmusokban, ha utadat állja ellenérdek, apparátusi közöny, a bürokrácia.

Cserjék - „Kérjük, vigyázzon rá Ön is!”

Vannak-e elveid, s olyasmik-e ezek neked, amikért érdemes odaáldozni magad? Az elvek a hűség kaparófái. Macska nem ismer ilyet. Kutyák talán igen.

Van-e kutyád? Sőt, vannak-e olyanok, kikért a felelősség nemessé edző terhét viszed?

Kádár aszonta: Te csak csináld, amit mondunk, a felelősség a miénk. Mintha a gerincünket olvasztották volna ki. Az ember természetes joga, hogy hordozhasson éltető felelősséget valamiért, de leginkább valakikért.

Zsírbontó szalon.

Légy becsületes! Ezt is fikázzák már sokan: deffenzív attitűd, és kifejezetten hátrányos a becstelenséggel szemben. Már rég nem a morális kölcsönösség tartja össze az emberi közösségeket. Törvény mit kezdjen íratlan szabályokkal? Betör a fegyver mindenhová. Törvény mit kezdhet a fegyverekkel?

Elmásul az értékrend - Prokop Péter szóhasználatával.

Tarts lépést, de őrizz meg valamit! Legyen kulturális identitásod!

Légy érdeklődő! Tégy úgy, mintha osztoznál a divatos eszmékben!

Pénzért nem lehet boldogságot venni, de fröccsöt igen!

Nem tudni semmit arról, amit nem becsülünk vagy netán megvetünk, ez rossz struccpolitika. Ez, még ha érted is a világot, nem jár kompetenciával. Tudni milliárd haszontalan, önmagáért való dolgot, úgy, hogy nem kavar össze, és közben szemfülesen adni-venni az információkat, így volnál az órák ketyegéséhez láncolt nyugati civilizációnak fényben fürdetett haszonállata.

Az emberi világ forgása: okostojás helyet cserél okostojással.

Sziklányi kerámia som elárvult kultúrszalonban.

Érték lehet a saját út is. Lehetsz csodabogár, csak ne nézz ki annak. A csodabogár a konvenciók, a nivellálhatnékosok zaklatásának van kitéve. A csodabogárság lemondással jár. Mélázhatsz, csak tégy úgy, mintha pörögnél! Nézz ki művésznek!

Polónyomás.

Légy toleráns a másság iránt! Na igen, légy, de ne tűrd a másság intoleráns támadásait! Ez a legnehezebb feladvány.

Légy szelíd, lakozzék béke benned, de légy erőteljes, hogy megőrizd territóriumodat! Ez is ellentmondás.

Kék ing alól bank falára csorduló vizelet.

Légy valamilyen, minimum karakteresen semmilyen!

Légy légy!

Légy szemtelen!

Ikszben társalgó fekete harisnyák.

Légy szemes, napi siker orientált. Ne restelld hajhászni is, ha bujkál előled.

Légy világpolgár, ne tartozz sehová, ne rombolhassák le a hazád!

Amikor hazaértél, azért majd tekints körül, miről szól az eddigi életed! Gyökeres fordulatot egy esti séta aligha hoz!