olcsókodás

Dalolni mi is szerettünk

Nem jó, nem jó minden este a kapuba kiállni.

Nem jó, nem jó olyan utcában lakni, ahol folyvást az az érzése az embernek, hogy nem jó itt lakni.

Nem jó, nem jó olyan országban élni, ahol folyvást az az érzése az embernek, hogy nem jó itt élni.

Nem jó, nem jó olyan országban élni, ahol történelmi kudarcoktól terhes a kollektív identitás, vagy éppen ezért talán, nincs is kollektív identitás.

Nem jó, nem jó olyan országban élni, ahol a rég eltűnteket terhelő múlttal sarcolják a ma született bárányt.

Nem jó, nem jó olyan országban élni, ahol az értelem, mire „megnő”, revans-ragacsos, jövőképtelen ideológiával lesz átitatva.

Nem jó, nem jó olyan országban élni, ahol x millió ember munkálkodásából nem terem elő annyi érték, amennyi x millió ember jólétéhez szükségeltetik.

Nem jó, nem jó olyan országban élni, ahol nincs annyi vezetésre érett ember, ahány a hatalom adta kiváltságokból részesülni próbál.

Nem jó, nem jó minden este e kupiba’ piálni.

A Kétfarkú Kutya frenetikus kariktúrája