Két markos férfi
jött szembe ma, kora reggel a Piac utcában. Úgy tűnt, agyondíszített karácsonyfát
cipelnek. Kicsivel később az a karácsonyfa már mennyezetről frissen letépett,
ormótlan csillárnak látszott. Mobilom a zsebben, két kezem tele élelmiszeres
szatyrokkal. Hát erről is lemaradok, gondoltam mérgesen, pedig micsoda kép!
Akkor majdnem
felrobbantam, csakugyan, de most már azt mondom, sebaj, majd felelevenítem a
hihetetlen történéseket szavakkal.
Nos, ez a giccsbe
álmodott karácsonyfa, de hamarosan mint dúsan roskadozó kristályüveg csillár, csak
növekedett és növekedett, és egyszer csak világosan láttam, hogy sem azt sem ez
utóbbit, hanem egy galaxist cipel ez a két zsákmányörömben fürdő alak.
Pont úgy is
festettek mindketten, mint a Bogár a Men
in black című filmben, aki egy bizonyos galaxist jött megkaparintani, és ezért
minden büdös disznóságra képes. Határozottan éreztem a fekete lyukat a
gyomromban, ahogy elloholtak mellettem, de nem volt mit tennem. Szidva pechemet,
mérgesen bandukoltam a piac felé.
Amikor azonban dolgom
végeztével visszájára fordítám a Piac utcán való kutyagolást, megcsillant
valami a járdán, s látom ám, hogy az csakis a galaxisból perdülhetett oda. Egy
mágikus bolygó a holdjaival. Bár akaraterő dolgában messze esem a Bogártól,
éreztem, hogy így, ahogy
savanyúságostól jövök a piacról, felsőbb hatalom által kiszemelt vagyok, és sitty-sutty, zsebre vágtam a galaktikus kincset.
A felsőbb hatalmasság akarta bizonyára, hogy mégis mutathassak nektek valamit ebből
a képtelen kalandból.
P.O.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése