2016. június 13., hétfő

Veri good történet



Szinte a semmiből öltött alakot a nagy fekete felhő, s már pergődobolt is az eső, amin csak tudott. Zörgette az összefutó víz a fogdmeg-ereszdmeg csatornákat.
Nem kevéssel odébb unatkozva üldögélt az ördög felesége antianyagból varrott házi köntösében.
- Legalább sütne! - sóhajtott keserveset. - Már az is jobb lenne, mint ez az ördögtelenség itten.
- Befogod a szádat! - szólt hátra sem tekintve az ördög, aki ma egy fekete lyukkal próbálkozott, s most undorodva próbálta levakarni magáról a szőrébe ragadt, s az e világi feltételek között ismét erejükre kapó fényességeket, miközben meg fél szemmel Az Isten háta mögött című kedvenc sorozatát nézte.
- Már megint hol kódorogtál? - kezdett perlekedni a feleség. - Itthon már semmi nem jut az eszedbe. Kiégtél, mondjuk meg, ahogy van.
- Próbáltad volna te abban a fekete lyukban! Olyan forróság van, hogy ott még az ördög is megnősül.
- Elszóltad magad.
- Fogd be a szádat, mert baj lesz.
- Azért, mert ezt-azt észreveszek, még nem kellene patáliát csinálni.
- Azért vagyok ördög, nem?
- Túlságosan csillog a bundád ahhoz képest, hogy ördög vagy. Nem egy angyalnak próbáltál már megint ártani valahol?
Az ördögnek, ha a felesége bosszantani kezdte, valahányszor elkékült a feje.
Egyszerre milyen szép színed lett! - szájalt a feleség. Látta, jó úton jár, s próbált minden eszközt megragadni, hogy az ördögöt tovább hergelje. - Ha most végighengerednél a Deákné vásznán, egész szép kékfestő mintákkal gazdagítanád a világot.
- Fárasztasz, feleség! Nézek valamit. Azzal épp elég gondom van.
- Van ám gondod neked, a fejed belzebúbját! Kiégtél. Ez a helyzet.
- Asszony, kihül a szád, annyit pofázol. Hogy fogsz nekem így este lángost lehelni? Azért tartalak, hogy lángost és sötétséget csinálj itt nekem. Ha nem lenne ez a sötétség, már rég megagyaltalak volna.
Az ördög felesége ezt félreértette:
- Ahhoz agy is kéne.
Az ördög készült felugrani, de aztán visszahuppant, mert a sorozatban most épp az a rész következett, amikor az Úr az alvilágban kutakodván meglátja az ördög fiókját, ahonnan kihúzza a gyufát, ám a Sátán megszólal: Világosság itt pedig ne legyen!
- Ez nem is így volt - vakkantott oda az ördög felesége. - Ki rendezte ezt a hülyeséget?
- Értesz is te ehhez. Én se beszélek bele a te Karmok és karmák folytatásosodba.
Ez tényleg így volt.
- Na, adj egy krampuszit, és ördöngős a béke! - próbálkozott a feleség.
Az ördög meg se hallotta, nézte tovább kedvenc sorozatát.
- Ennyi? Majd megkérem Sátit, ha legközelebb erre vetődik, hogy csináljon már valamit. Abban még van élet.
- A Sátánban? Haggyá mán! Nem emlékszel, milyen csúnyán leégett a Faüstben?
- Nana, amikor múltkor itt járt, nem igen látszott rajta. Mondtam is, Sáti, te egyre jobb formában vagy, nem úgy, mint az én szerencsétlen férjem, aki már a légynek sem tud ártani.
- Teszek én a Sátánra, annak se hosszabb a farka, mint nekem.
- Hát nekem nem úgy tűnt. Ő még ördög a patáján, nem ijed meg, ha fekete lukat lát. Te meg már csak egy patalógiás eset vagy. Hajdani önmagad fénye.
Ekkor, bár az eső még szakadatlanul ömlött, hirtelen kisütött a nap.
A többit már tudja mindenki. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése