The best film promoting country, region or city második díját nyerte a portugálok idegenforgalmi promóciós filmkölteménye.
Nem tartom ujjamat a portugálok ütőerén, hírüket egy jóakaróm osztotta meg velem.
Lágy HD produkció, tele limonadív handabandával: szellő, cselló, szépjány, macsó, kacsó, estifények, tájékok, béke golfvölgye, suhanó pincér, lábnyomok és madártávlat, senki nem dolgozik.
Az esztrád avagy eztneked, himnikusan maszatolós zene - ha százszor meg tudnám nézni, egyre inkább hánynék.
E filmköltemény eszembe juttatja a még ezredfordulónk előtt sorsára maradt diaporámát, ami a szegények mozija volt. Kölcsönvett zene, föld közelben talált látványok, esetlen technika, köldöknéző szakköri gondolatok.
Lám, ha nem a butácska szegények, hanem az okos gazdagok mozija lett volna az a miénk, pont ilyen portugál rémálmos limonádékat locsolhattunk volna mi is - nem az éterbe, akkor még nem volt internet, hanem a közérdeklődés promóciós falaira. Már akkor, nyolcvannégy táján. Szuperplánok és szatelitközeli plánok váltogatásával (megfizethető bérrepülőgép már akkor is volt).
És mennyi díjjal halmozott volna el bennünket az üzleti remény! Mennyi arany plecsni záporozott volna ránk! Mozdulni sem tudnánk most alatta - ennyire... annyira jóllakottan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése