Itt elérhető

D-Vektor-Pesövé Ofszi*

BOLDOGSÁG KATALÓGUSA

A boldogság különféle lehetséges megvalósulási formáit általában

"BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK" összesítő formában jelenítjük meg.

Meg kell jegyezni: maga az ÉV természetesen sosem volt és nem is lehet boldog.

* mi pedig - még természetesebben - nem bodogok, hanem csak BLOGDOGOK vagyunk

A szerkesztők megjegyzése:

Talán nem vitatható, hogy a boldogság érzelmi sajátosság, esetenként állapot, szerencsés esetben hosszan fennálló érzelmi állapot, vagyis elvileg nem zárható ki az egészében boldog élet.

Boldogságunk forrrásának esetenként eltérő voltát azonban számtalan külső és belső tényező, történések és fejlemények összefüggéseinek sokasága határozza meg, illetve a boldogság érzésének bekövetkeztét számtalan fennálló külső és belső körülmény gátolja.

John Stuart Mill szavaival: "tedd fel magadnak a kérdést, boldog vagy-e, és már nem leszel az".

Hogy kinek mit jelent a boldogság, nagyban függ attól, milyen csillagjegyben született.

A gazdagok boldogságáról: A jövedelemkülönbség az, ami konzerválja a boldogságban mérhető különbségeket, helyesebben a különbségekből fakadó boldogságérzetet.

folytatás a GONDOLKODOM menüpont alatt 

 

 Nehezebb felfogásúaknak:

Boldogság = Sz + (5xÉ) + (3xM)

Ahol Sz a Személyes Jellemvonásokat takarja, beleértve az életszemléletet, alkalmazkodóképességet és rugalmasságot.
É az Életminőséget jelenti, egészséghez, anyagi biztonsághoz és barátsághoz fűződő viszonyunkat tekintve.
És M a Magasabb Rendű Szükségleteinket jelenti, magába ölelve az önbecsülést, az ambíciókat és a humorérzéket.
 

boldogság

Most olvassuk a jó hírekben, hogy újabban a BOLDOGSÁG világnapja ez a mai, március 21.
Ezidáig a tavasznak örültünk e napon, de mindegy, hiszen az, hogy ennyire szakad épp az eső, mindkettőt cáfolni látszik, a lehetséges tavaszt meg a lehetséges boldogságot is.
Ami az eső verte boldogságot illeti, régóta foglalkoztat bennünket ez a problematika, ezért közzé tesszük a könyvkiadók közönyétől sujtott, kéziratban veszteglő művünk, A Lényeg naiv kissszótára idevágó szócikkét.

D-Vektor  -  Pesövé Ofszi: A LÉNEG NAIV KISSZÓTÁRA

Boldogság

Az ember önismeretének lényege felől közelítve kijelenthetjük: a boldogság belső feltételek megvalósulása. Talán feltételrendszerről kellene inkább beszélni, olyanról, melynek összetevői esetenként más-más csoportosulásban lépnek fel. E feltételeket bizonyára különféle távon és különféle tartóssággal lehet kielégíteni, s ennek követelménye emberenként, de egyazon személynél is esetenként nagyon eltérő lehet. Ezért van az, hogy az ember sokszor, bár elégedett, boldognak nem nevezhető, holott más az ő helyében "a boldogságtól ordítani tudna".

A boldogság tehát pszichésen jóval attraktívabb állapot, mint az elégedettség: a boldogság a beteljesülések zuhatagos érzete.

A boldogság alapjaiban egyfajta (neuro-)kémiai ügy. Ahol van vágy, vagy olyasmi, amit egy még nem bekövetkezett változás tehet teljessé, ott beállhat a boldogság, amikor a vágyott állapot feltétele hirtelen teljesül. A rövidre zárt pólusú szárazelem, ha elektrokémiai potenciálját érintő vágyai vagy képzetei lehetnének, ama pillanatban bizonyára boldogan sikoltana fel, s mit sem törődne a körtével, azzal, hogy zseblámpánk világít vagy sem. Embernél a lélek vagy az elme belső kívánalmainak kell teljesülniük, hogy a boldogság pillanata beálljon. Az emberi lélek és elme kémiája azonban normális esetben bonyolultabb a szárazelemnél, a valamire való emberi tudat fejlődik és célja van, s belső manipulációinak tárgya lehet maga a boldogság is. A jó sodrásba került hajó kapitánya, a zátonyokat reméli leginkább elkerülni, néha aztán mégis legbelsőbb vágya lenne gyorsan megfenekleni, amikor a szűkülő partok közt száguldó víz zuhatagot sejtet. (lásd például józan szemmel a szerelmi elragadtatottság esztelenségeit!)

Ide kívánkozik annak szemügyre vétele is, hogy inverz állapota-e a boldogtalanság a boldogságnak? Bár lehet köze hozzá, mint viszonyulásra késztető, már ismert mértékhez, azonban a boldogság és boldogtalanság állapotát elválasztja egymástól egy u.n. normálisnak mondott neurokémiailag nem feltűnő állapot. Vagyis a boldogtalanság érzete nem feltétlenül a boldogságnak, hanem esetleg a megnyugtatóan semleges létállapotnak a hiányát indikálja.

A belső összecsengések beálltának csaknem mindig vannak külső feltételei. Legfeltűnőbb éppen, ha nincsenek megadva. Az egészséges hétköznapi gondolkodás a boldogság problematikáját főként csak így, célirányosan, a külső körülmények viszonylatában szemléli, pedig mint láttuk, a dolgok száraz(-elem) logikája szerint a boldoggá válásnak a külső körülmények csupán közvetett feltételei.

Mi a lényegi eltérés a hétköznapi és ez utóbbi elméleties megközelítés között? Talán egyrészt az, hogy forduljanak bár a dolgok rosszra odakünn, mégsem feltétlenül lesz az ember boldogtalan. Talán csak kevés belső munkálkodás dolga, hogy valaki a másokat boldogtalanná tevő körülmények között elégedett maradhasson. Másrészt azonban, legyenek bár a belső körülmények manipulálhatók, hozzáigazíthatók ahhoz, ami odakint adva van, mégsem emberhez méltó dolog, ha a boldogtalanság deprimáló állapotától való menekvés puszta reményéért lemondunk céljainkról. (lásd részünkről: "Boldogok az együgyűek..."). Az ember, aki közösségben nevelkedik, és létfeltételei javához közösségi érdemek ellenében jut, nehezen függetlenítheti magát a külső körülményektől, a közösség értékrendjétől és külsődlegessé vált boldogság-normáitól. Mégis, az ember e körülményeknek nem végzetesen kiszolgáltatott, hiszen a körülményrendszert, amelytől függ, ő maga alakíthatja is. A dolgok ezirányú megközelítése már jó esélyt adhat arra, hogy kedvezőtlen sorslátszatok felléptekor ne tegye le az ember rögtön a fegyvert, mondván: mit tehetnék én, ha egyszer a körülmények mostohák?

A boldoggá válás tulajdonképpen rendkívül primitív mozzanat, és az élet dinamizmusa felől tekintve nagyon hasonlít a meghaláshoz: nyomasztó belső követelések kioltásának pillanatnyi ünnepe ez, plusz delay. Igen, igen: a boldogság pillanata, a vágyak és eredmények összevetésekor beálló megkönnyebbülés a céltalan semmivel néz farkasszemet. Talán éppen ezért vannak a boldogtalanság állapotának gyakorta rendkívül nemes vonásai, néha már-már boldogítóbb boldogtalannak lenni, mint vágyainkat folyton beteljesülve tudni, szakadatlan zuhatagosságban leledzeni.

A gazdaggá válás beálltának felismerése, ez lehet boldogító, de gazdagnak lenni, legfeljebb elégedettséget jelent. Szerencsére a tartós vágytalanság nem emberhez illő állapot. Míg a lustaság és a belátás a megkaparintott célban gyönyörködik, a lélek - és a tudatalatti felelőtlenség - vágy-kalandjának célzójával már a külvilágot pásztázza.

Mindezekkel szemben kupaclik a boldogság szárazelem jelenségeinek azon egyike ("a semmi ágán ül szivem" és, mondjuk, kis teste még hangtalan sem vacog, mert övének képzeli - mondjuk kémiailag stimulálva - a mennyek országát...) amikor tehát valakinek nincsenek - legalábbis éppen - hiába sóvárgott modelljei. Nincs külső célja, mert hipp-hopp kikapcsolta azt, és létezése fizikai követelményiben sem szenved (éppen) tűrhetetlen hiányt, örül, hogy él, pillanatnyi léte kellemesen (kedvezően) semleges. Talán sejthető: a narkósok szánandó, mert alattomos járomszíjat rájuk vető boldogsága ez.

Kérdés persze még az is, hogy mit tekintünk boldogságnak érdemileg, az Embernem küldetése, méltósága viszonylatában, vagy a történelem írta nagy könyv szerint. És ha már itt tartunk, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy más dolog a boldogság és a boldogulás. A boldogulás olyan hosszabbtávú, neurokémiailag és pszichikailag inkább jellegtelen, mint karakterisztikus folyamat, melyben társadalmi célok elérése, illetve érvényesülési eszme és életideál valósul meg, s melyet - bár "a telhetetlen elmerülhet benne..." - az ember, saját életútján végigtekintve, s különösen mások kudarcainak viszonylatában (hihi...háhá...!) végül is - ügyes csúsztatással - boldogságnak tekint és nevez.

Na és, mint non plusz ultra, itt van még az  Örök Boldogság is! Erre is kreálható egy biokémiai recept: ha a cél, vagy részcélok sokasága a vágy türelmi idején belül megvalósul, illetve felcserélődik más, módosult célra, mely hasonlóan újra megvalósul, és így tovább... illetve, ha az elért cél birtoklásának élménye a cél természetéből következően ismeretként nem dolgozható fel, nem semlegesíthető, akkor a boldogság (a beteljesülés megítélésének) állapota akár bizonytalan időkig is tovább cirkulálhat. (lásd: Ki boldogabb? vetélkedők.)

Mindennél már csak egy boldogság-gépezet lehet több: pszicho-szamárnak a pszicho-répa, melyet az a szamár egy végtelen út végén megehet. Ilyen répák az emberi vágy nehezen elérhető, mozgásban lévő csalétkei, a korszellemmel változó és nehezen megkaparintható státuszszimbólumok, a koreszméket kifejező bonyodalmas és költséges külsőségek, a teljesítési képességet próbára tevő követelményeknek való attraktív megfelelés, a nemzeti mézzel bekent címek kiérdemlése, szomszédunk permanens, sírig tartó túlszárnyalása jólét dolgában, stb. (Én is menedzser, beeee!, nekem is Porsche, beeeee!!, stb.) Mindezen csalétkek tagadhatatlan érdeme, hogy a szamárén is túltevő mozgásra ösztönzik az embert.

Boldogságkonzerv:

- Édesanyám, boldog voltam én, amikor kicsi voltam?- kérdi a boldogtalan férfi.

- Az voltál, fiam, bizony.

- Jaj de jó, de boldog vagyok, hogy én is voltam boldog!

boldogság

 Január huszonvalahanyadikán talán már sokak sejtik, hogy a közhelyes boldogság kívánások nem fogtak rajtuk.
Magam részéről, ahogy sokan kívánták, kétszer is szarba léptem, épp itt az árkádunk alatt, és semmi.
Kinek-kinek csakis a boldogság testre szabott formájára van esélye.
Olcsó játék az évvégi generálbuékolás.
Amikor kívánunk, a megcélzott személyiségéből kell kiindulni.
Na és az sem árt, ha tudjuk, hogy egyáltalán mi a boldogság.
Még csak január van, még nem késő!
Ezért adjuk most közre NAGY BOLDOGSÁG KATALÓGUSUNKAT
Íme:

D-Vektor-Pesövé Ofszi

BOLDOGSÁG KATALÓGUSA


A boldogság különféle lehetséges megvalósulási formáit ezúttal
újévi jókívánságként jelenítjük meg.
Meg kell jegyeznünk: maga az ÉV természetesen sosem volt és nem is lehet boldog úgy,
amiként egyesek célozgatnak rá.


A szerkesztők fogalom-magyarázata:
Számunkra vitán felül áll, hogy a boldogság egyfajta zúdulásszerűen bekövetkező beteljesülés-érzet. Szerencsés esetben lassabban kibomló, permanensen fokozódó közelítés is lehet boldogságérzet forrása, ígéretes közelítés bizonyos vágyott célok felé, vagyis elvileg nem zárható ki az egészében boldog élet (pláne, ha az aggkori fásultság élvezetét nem visszük túlzásba :-)
Boldogságunk forrásának (vagy ha tetszik célképének) esetenként eltérő voltát, miként a boldogság állapotához vezető útnak kacskaringós voltát és nehézségi fokát is, számtalan külső és belső tényező, történések és fejlemények sokasága határozza meg, illetve a papírforma szerint már bekövetkezett boldogság érzékelését számtalan fennálló külső és belső körülmény gátolja.

John Stuart Mill szavaival: "Tedd fel magadnak a kérdést, boldog vagy-e, és már nem leszel az."
 (A szerkesztők ehhez hozzáfűznék: ha a boldogság a lelki felröppenés, a vágy és a valóság összetalálkozásának katartikus pillanata, akkor a boldogság érzelmi magasságában való tartózkodás már nem része a boldogság-eseménynek, hanem a katartikus hév kihűlésének lassú/gyors kiábrándító stádiuma, így teljesen nyilvánvaló, hogy ismét boldogtalanságra van szükségünk, hiszen alá kell merülni ahhoz, hogy újra fel lehessen röppenni.)
A gazdagok boldogságáról: fentiek értelmében a jövedelemkülönbség növekvő mértéke az, ami elnyújthatja a boldogságérzetet, pontosabban: csak a többi gazdagnak gazdagodásban való túlszárnyalása teheti boldoggá a gazdag embert. Mi több: még a különbség növekvésének is növekvésen - hatványozott gyorsuláson - kell átesnie, hogy unalmassá ne váljék a dolog. A változások eme sokhatványosított mértékét egy idő után egyetlen gazdag sem képes többé követni. Ekkor kellene megint szegénnyé lennie, de a gazdag ember annál mindig sokkal mohóbb, sem hogy bármi áron boldog akarna lenni.
Ha újév alkalmával a címzettnek igazán tetszőt vagy jellemére illőt szeretnénk kívánni, érdemes utána gondolni, ki is ő, miféle ember valójában, és miután már látjuk az ő kedves vagy cseppet sem kedvünkre való habitusát magunk előtt, e katalógus a maga jellemekre alapozó, átfogó rendszerével bizonyára segítségünkre lesz a boldogság kívánásban.

*
Zsigeri boldogságok
"Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa."
J.A. (vigyázat, nem Jakupcsek Abrielláról van szó!)

Akkor kívánjunk zsigeri dolgokat, ha teljesen közömbös számunkra, hogy az illetőnek bejön, amit kívántunk, vagy sem.
ősi BUÉK alapforma:     "Bort, búzát, békességet!"
továbbiak:     "Szeretetben gazdag Új Évet Kívánok", "Erőt, egészséget az Új Évben...!"
újabban:    "szerotonin-szintben gazdag Új Évet!"
                            "endorfinban gazdag Új Évet kívánok"
                            "ne legyél híján Prozaknak!" stb.

Boldogság-Járandóságok
    ide sorolandó a szociális előmeneteli pozitívumok és a státusszimbólumok számos formája

 direkt forma:   "Elismerésben gazdag Új Évet...",  "Sikerekben gazdag Új Évet kívánok...",  "Karriered legyen töretlen!", "Adóterhed tűnjék elenyészőnek!", "Költhess haszontalanságokra számolatlanul!", "Szűkösséget sose érezz!"
biankó forma: "Váljon valóra minden, amire csak vágysz!"

Import Boldogságok
            heppi nyú jiér!
            nevögivapp!
            bonne Année
            Gelukkig Nieuwjaar
stb.

Boldogság-garanciák
inverz avagy kuplungolt beteljesülési forma:     "mindent, amit magamnak is"-féle kívánások:
        Legyen neked épp oly boldog az új év, mint nekem!,  "..., azért is legyünk boldogok az Új Esztendőben!", "legyek dúsgazdag és mégis irigyeljelek az Új Esztendőben"
kívánság-csomag:    "kívánom mindazt, ami a boldog Új Évhez neked kell: jó származás, jó barátok, jó szerencse, egészség, gazdagság, szépség, és amit csak akarsz."

homályos: (előfeltétel-függő garanciákkal)
    "kerülgessen az igazi boldogság az egész Új Esztendőben!", "ott lássuk viszont egymást: egy szebb, boldogabb Új Esztendőben!"

Boldogtalanság-relativizálók, boldogságbetlik
filozófiai alap: "Ki bánatot sosem ismert: boldogságot meg sem ért." - Rusztaveli
BÚÉK alapforma:    "bú, betegség elkerüljön!" (feltételezvén, hogy a megcélzottnak volt már ezekben része)
továbbiak:    "lábad ne törjön!"
invert fenyegetés:    "jöjjön a baj csőstül, de Te valamennyin felülkerekedj!"
szerencse kelepce:     "mosott pénzt ne találj!" ,  "lépj szarba!"
túlélő-csomag:         "kár, baj ne érjen...!",  "ez legyen végre a Te éved!"

Boldogsághátrány kiegyenlítők
Boldogulás (ott kívánjunk másoknak ilyet, ahol már elcsépelődött vagy vészesen lanyhul a boldogság újdonságértéke!)
                "karriered hozzon új fordulatot!", "boldogulásod legyen a boldogságod!"
Káröröm (akkor kívánjunk magunknak ilyet, ha már garantáltan nincs reményünk boldogság-áramköreink pozitív feltöltődésére!)
            ősi BUÉK alapforma: "Mindenki más lova is dögöljön meg az új esztendőben, de senki ne legyen még nálam is boldogtalanabb emiatt!"

Boldogság-hígítók
            "tudj örülni mindennek!"
            "csak rosszabb ne legyen...!"
            "kerüld a vágyakat!"

Boldogság-morzsák
konkrét apróságok:    pl.:     "az Új Évben néhányszor vegyék észre, hogy fodrásznál voltál!",  "a vakond kerülje el a kertedet!"  stb.

Mentális boldogságok
alapforma:    "...küzdj és bízva bízzál!"
változatok:    "találj magadra!"
"kívánok helytállást egy emberpróbáló, de lehetőségekben gazdag Új Esztendőben!"
"boldog Óesztendőt!"
"teljesíthetetlen fogadalmaktól mentes Új Esztendőt kívánok"
"kívánom, hogy ne akarj minden áron boldog lenni"
"kívánom, hogy ne függeszd sokáig sóvárgó szemed a boldogság valamely bezárult ajtajára, mert talán már nyitva áll egy másik!"
boldogabbnak tűnő Új Évet kívánok"
"világos prioritásokat kívánok az Új Esztendőben"
"értelmet, szervezettséget, rendet kívánok az Új Esztendőben"
"hosszan követhető célt kívánok az Új Esztendőben"
"kívánom, hogy ne csak remélj, merj is boldog lenni"
"kívánom, hogy az Új Esztendőben ne érj rá boldogtalan lenni"
"kívánom, hogy ne mintázd mások boldogságát"

Kulturális aurába ágyazás: Kívánom, hogy "Ehess, ihass, ölelhess, alhass! A mindenséggel mérd magad!
s mondhasd: Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat."

Tradicionális, eseti:
"Annak nevével jöjjön fel a forró vízben leghamarább megfövő gombóc, akit férjül szeretnél."

Absztrakt:

        "homlokegyenest kívánok..."
        "nektek se mellé...!"
        "legyen az Új Év olyan börtön, melynek boldogságból vannak az ablakrácsai!"

Kényszer-boldogságzubbonyok, boldogságváltók
(jól megfontolandó, kinek, milyen körülmények közepette kívánjuk ezeket)
"Boldog, akinek hűtlensége megbocsátatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság." (Zsoltárok 32,1-2)
    "boldogok a szelídek, mert övék lesz a Föld
       boldogok, akik sírnak, mert ők megvígasztaltatnak
  boldogok, kik éheznek és szomjúhoznak az igazság után, mert ők kielégíttetnek
  boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek
  boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent
  boldogok a békés lelkek, mert ők Isten fiainak hívatnak
  boldogok, kik igazságért üldöztetnek, mert övék a mennyeknek országa"

Háttérfeltételek, evidenciák:
Semmi ne adjon okot boldogtalanságra!

***

Szerintünk ennyi, de pusztán a cikizés végett idézünk még:
"a társadalmi boldogság tényezői:
kielégítő jövedelem, lelki és mentális egészség, biztos és kielégítő munka, kiegyensúlyozott, szeretetteljes magánélet, biztonságot nyújtó közösség, szabadság, stabil erkölcsi érték." (Richard Layard közgazdász professzor)

(Nos, szerkesztőink úgy vélik, olyan, hogy társadalmi boldogság, nem létezik, a prof által felsoroltak a boldogulás tényezői, ráadásul társadalmi boldogságon itt feltehetően a társadalmi viszonyokban mutatkozó általános elégedettséget kell értenünk, ami az egyéni boldogulás-kondíciók statisztikai képén alapul, vagyis nem hogy boldogság, még boldogulás tekintetében is a senki földje. De csitt, ha ő így okos, ne tegyük boldogtalanná szegény jó Layard professzort!)