2020. augusztus 21., péntek

A troll élete

 

Mondják a rosszmájúak: valahol mindenki troll. Hát a fenét! Bár nem olyan időket élünk, akad még pár nyúl is a trollpiacon. Mind kevesebb, miközben mind több a gonosztroll. Igaz, közülük egyesek feltűnőbbek, mint mások. Van, ki hangosan trollkodácsol, s van, ki csak szótlanul trolltyog. Ez utóbbi figurák zömét, mivel trollkodásuk nem lépi át a társadalmi hatásküszöböt, a proper vagy mezei trollok csoportjába is szokták sorolni, és igazából nem is tudunk róluk. A társadalmi hatásukat tekintve feltűnőnek mondható szájaló trollok között is rangsor állítható, csúcsán a verbálisan jól kifejlődött avagy ádáz acsartrollal.

A trollkodás ősi alapfegyvere a trollantás volt, ami tulajdonképpen egy személyre sosem adresszált, ártatlan gesztusként a füllentésből fejlődött ki. A modern troll többre vágyik, közéleti ember kíván lenni, aki nem trollseprűvel, hanem vitrio-trollosan ártó jelzőkkel próbálja szavatolni a közélet és a szólalás neki csakis ostoba fórumainak tisztaságát. Sosem fekete-fehéren mondja meg jobbító véleményét, hanem fekete-feketén. Népboldogítás szempontjából a troll a Pánik et Circenses legfontosabb szájfigurája.

A mi trollunk, akit szeretnénk röviden bemutatni, kis faluban született Trollna megyében, s bátran mondhatjuk, az anyatejjel szívta magába az alapokat, mert anyja szoptatás közben fennhangon trollalázott, hogy enyhüljön ettől a kis trollfalánk harapása. 

Anyai nagyapja volt a hajlam nyilvánvaló forrása, akinek soha semmi sem volt jó. Ifjú korától ő volt a falu közrettegésben álló megmondó embere. Később, amikor már vezető megmondó volt a faluban, ha ebéd után ledőlt kicsit trollpihével töltött párnájára, szunyókálás helyett azon tűnődött folyvást, hogyan tudná megkeseríteni a falu nálánál gonoszabb embereinek életét. Amúgy trollforgató ember lévén, gyakran jelentek meg vitriolos kritikái a Trollna Megyei Mivanmában, úgyhogy megye-szerte ismerte mindenki. Miután végül mégis csak elkergették, a családjával együtt felkerült Budapestre, és állítólag trollaboráns is volt a Kádár időkben.

Unokája hamar megcsillantotta kiváló adottságait. Kedvenc elemi iskolai tantárgyából, a trollbamondásból mindig színötös volt. Igazságösztöne kétség nélkül megmutatkozott az iskolaszüneti napokon. Még csak hét éves volt, de vasárnaponként felmászott a falu legmagasabb nyárfájára, mert a diszkriminált, hátrányos helyzetű énekes madarakkal kívánt együtt dalolni, például a varjakkal.

A troll, mint már fentebb pedzettük, egyaránt lehet magának való vagy közéleti ember. Míg amaz odújából gyáván egyet-egyet trollant vagy csak hamis trollúziókat kerget, emez, miként a mi trollunk is, bátran és szellemesen trolldossa a közélet neki nem tetsző figuráit. A színesen szájaló troll, mindegy, hogy melyik társadalmi rétegből érkezett, hamar felkapott szereplője lesz a médiának. Mindegy, hogy trollibusz ajtóstól ront a tévé székházba, vagy Trolls Royce-szal érkezik, isszák ármányos szavait.

A mi trollunk sem adott sokat az etikettre és illemre. Hímezetlen hajtókájú trollmányban állított be a nemzeti bálba, ami igen nagy sértés, de ő azt le se trollta. Próbált folyvást kitrollni, akivel csak lehetett. Trollisszimusz-on-line-lininek is csúfolták parlamenti berkekben. A politikusok rettegtek tőle, mert a legkisebb baklövésért a sárga földig letrollta őket. Az ellenzék, de a törvénykező oldal is szerette volna kiirtani a közéletből, de nem lehetett, egyrészt mert mindkét oldal magáénak vallotta a demokrácia értékeit, így a szólásszabadságot, másrészt, mert trollunkat nem lehetett megfélemlíteni: vörös szóposztót szőve trolleádorként vetette magát a viadalba, akár a pártvezérek legnagyobbika elébe is.

Bár a jó troll egyetlen tévé-showban képes szellemileg levadászni a politikai vagy a celebikus közélet összes kiváltságos bohócát, azoknak annyi minden más mellett ez is a képükre fér, és így a társadalom építés iránt tehetetlen nép, ki trollunk szellemességein oly jókat kacarászik, röhécsel, észre sem veszi, hogy végül - jobb személyi kínálat nem lévén - kénytelen mindig ezeket a levadászott, csapzott figurákat betolni a rivaldafénybe és a hatalmi szerepekbe.

Trollunk járatta tehát a száját, trollnokolt ahol csak lehetett, kaján hívei a fontos youtube fórumokra is bedugták. Ott trollbékolt óraszámra, dicséretesen és hiába, hiszen nem mondható, hogy anyagilag sokra vitte volna, bár kétségtelen, szellemileg szépen megtrollasodott a múló évek során. Troll guruvá lett a tejfeles szájú netre kattant trollfiókák szemében.

Ám az idő a legharcedzettebb trolleádorral is elbánik. A legfelpaprikázottabb trollnak is elmúlik ideje, új trollok jönnek más trollamokkal, új média-fegyverek bevetésével. A régi trollnak a fényes színpadokról húznia kell a csíkot trollastól batyustroll. Hangja mind fojtottabban hallik a közéleti média és divat süllyesztőjének mélyéről. Hogy miként érkezik el a trollover, az már senkit nem érdekel. Mindig csak az új troll az érdekes.

A Teremtő, látván, hogy trollunkat sem az új és új cirkuszra szomjas nép, sem az elit nem eteti többé, egyetlen trollvonással törölte őt az evolúció új irányvételéhez nélkülözhetetlen strukturális rombolók, mint jótékony kártevők lajstromáról. Csupán az a szellemi szárnyaiból kihulott, ázott trollcsomó maradt utána, amit aztán elfújt az új idők szele.

Igen, épp ott voltunk. Nesztek a fotó!

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése