Taknyoltam már nagyobbat is, de ez most mindnél
látványosabbra sikerült.
Szétgurultak ugyanis markomból a leszopogatott
meggymagok ezerével. Sarkától sarkáig kipixelesedett a madártávlati kép.
Olcsón jött meggyet kajáltam, igen. Tudjátok,
micsoda mohónyenc vagyok. Mindamellett pedáns és környezetkímélő. Stanicliban
gyűlt, amit kiköptem.
Csakhogy a Közraktár utcában, emléksétám
közben megbotlottam valamiben. Húzódás, zúzódás, nyúzódás mindenütt, ahogy ott
ifjúi képzelettel bár, súlyos okból fékeveszett
vén bicikliként hevertem.
Pofont Sorsnak lekevertem,
na persze, már csak a rím kedviért is.
Ez sem volt könnyű, mert mellesleg még javában
dolgozom a kérdésen: mi a sors?
És most aztán kormányt is kéne váltani...
P.O.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése