Széprül

A rendszerbe nem bekötött fogalomhasználat értelmetlenné teszi az ész járatását.

Nem könnyű azonban felépíteni egy működőképes fogalomrendszert, és ellentmondás mentesen bekötni abba szóhasználatainkat.

Mint már az Artmarketről kelt beszámolónkban említettük: rangosnak mondható szájból hallottuk - talán nem szószerint így - az alábbi rangosat: az esztétikai egyenlő a széppel.

Ez így üres szinonimásdi volna, ami elfedi a kérdést, mi mindenfélék s hogyan működnek a ráción túlra irányuló megismerés formai sajátosságai. Az esztétikai kifejezés, mint sajátosság az érzékileg megformálható matériák megformálásába rejtett rend formai hatásmechanizmusaira céloz. Ezeknek csupán csekély része utalható a pszichés rutinok által beazonosítható szép körébe.

Javaslatunk:

Szimplifikált, zárt kimenetelű, evidensként összecsengő és életigenlő rend referenciákból táplálkozó harmónia élmény = szép.

A befogadói rutin a kezdetben káotikusnak vagy élettagadónak ható formai benyomásokat - átlátván idők során azok rendjét - átemelheti a szép, azaz a már ismertként ható formai viszonyok körébe. A nyitott kimenetelű formai összefüggések tartósan - elvileg örökre is - megőrizhetik a fentiek szerint széppé nem minősíthető státuszukat. Mindamellett a meggondolatlan vagy más értelmezési rendszerhez* igazodó empatikus hév ezeket is mondathatja szépnek. 

A szép érzete tehát kollektív kulturális rutin fejlődése mentén fejlődő pszichés viszonylagosság.

* Egy ilyen - más fogalmainkkal együttműködni képes és így sikeresnek mondható - definíció-kísérlet sem zárja ki, hogy más valaki a maga másképp felépített rendszerében, más irányból megvilágított funkciók** mentén, más értelmezések céljára kisajátíthassa bármelyik szavunkat, hiszen a szó és értelmezésének összetartozása a mindenkori tudás által felülírható, szellemi hangadók önkényességét sem nélkülöző történeti konszenzuson alapul.

Lássuk azonban a rendszeredet, ágálj bármilyen irányban is egy szó értelmezését érintően!

** Egyedül a funkciók azok, mint egy működő mechanizmus működésének nélkülözhetetlen feltételei, melyeket nem konszenzus tart érvényben. A kerék - funkcionális rendeltetése szerint - nem lehet szögletes (leszámítva természetesen a - leginkább forgatókönyvileg előállt - kényszerhelyzeteket :-).

Nem vitatjuk mind e fentiekkel, hogy micsoda megnyugtató érzés lehet gyötrelmes gondolkodás helyett kész gondolatpanelekkel játszadozni!