Talán még reggel
tizenegy se volt.
- Ré, ré, ré mí dó
- dúdolta az egyszerű ember (e szolmizációs megörökítő formában persze csak
utólag, nekem köszönhetően) mialatt belekotort a parkolójegy automata
visszahullajtó perselyébe.
Semmi, de ez mit
sem rontott kedélyén:
- Ré, ré, ré mí dó
- ballagott tovább.
Fütyüljem is?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése