ANALÓG
címmel a 20. századi magyar fotográfiából merít (Kincses Károly kurátorkodása
mentén) a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány tegnap megnyílt kiállítása.
21
olyan magyar fotográfust vonultat fel a tárlat, akik a fotó analóg korszakában hellyel-közzel számottevők voltak (még ha ma már - úgy, egészében - nem feltétlenül
azok is).
Nagyjából
fotótörténetünk kikristályosodott hangsúlyai igazolják e válogatást. Csak
nagyjából. A meghívó a Körmendi-Csák Gyüjteményről szól, más infók szerint az
alkotók archívumából történt a válogatás. Mindenesetre a Gyűjtemény
kiadásában könyv formában is megjelent
most a kiállítás anyaga.
Van
itt mindenféle hajdani attitűd: romlásba tartó bujaság, agyalás, botorkálások,
cincogás, vágyakozás, kemény és lágyabb dokumentaritás, játszadozás, pancsolás,
hajdan könnyelműen hátra hagyott szertelenkedések.
Colin
Ford (nem a 96-ban született sztárocska, hanem a tudós öreg) megnyitó
beszédében úgy ahogy egészében mennyekbe menesztette a magyar fotográfiát,
aminek tiszteletére André Kertész londoni kiállításával való foglalatosságai
idején jutott.
Colin
Ford némi sajnálattal említi a most megjelent könyv előszavában, hogy a mai
magyar fotográfia már nem annyira érdekes, mint a rendszerváltás előtt volt,
mivel elvesztette csak rá jellemző arculatát.
Magasztaló
szavakat mondott még a kecskeméti Mercedes gyár fontos embere, aki egyenesen a
legújabb CLA modell magasába helyezte a magyar fotográfiát.
A Fotóklikk munkatársa keresi a rést a tömegben, hogy lencsevégre kaphassa Colin Fordot |
Szösszenéseink közepette elsiklottunk egy nem lényeges körülmény mellett. Ennek az lehet az oka, hogy akkora volt a kiállítás körüli felhajtás, mintha a nemzeti égisz lebegne fölöttünk. Holott, végül is ez egy magángyűjtemény akciója. A történeti relevancia látszata csak látszat. Nem tudjuk, milyen szempont szerint gyűjt a Körmendi-Csák vállalkozás. Így hát illetlen akadékoskodás hiányolnunk bárkit is az analóg kor jeles magyar fotográfusainak sorából.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése