2017. március 21., kedd

Arany János emlék-bedobás

Március 21-én a tavasz beköszöntének és egyben a Meinl féle kávéköltészetnek fényes napján délután 3-kor - lélekszámban jócskán megfogyatkozva már - Arany Jánosra emlékeztek a Szabadság hídra visszajárók.
A páratlan szép tavaszi délután témája ezúttal az ÁTOK volt.




Az átok eleve költői megnyilatkozás, mert bátran kísért realitáson túli összefüggéseket. Egyebek mellett ezért sincs átok hatékony nyelvi forma nélkül.
Az átkok tartalma koronként és az átkozódó társadalmi hovatartozása szerint változó. Az átok a mindenkori tudástól inspirált késztetésből és egyben látomásokból táplálkozik, így egyszerre fejeződik ki benne az individuum és a korszellem.

Kiindulásul itt egy szépirodalmi átok:
Száradjon el a kar, mi őt lefejezte! (Arany János: Szondy két apródja)

És íme a nagy költő 200. születésnapját köszöntő változatok:
1. Esdeklő átok (középkoriasan):
Ó, bár száradna el a kar - de csak ha Isten is úgy akarja - mi őt lefejezte! 
 vagy még esdeklőbb formában:  
Édes Istenem! Fejet hajtok a Te kiismerhetetlen igazságod előtt, hogy bár annyira szeretném, esetleg mégsem szárad el a kar, mi őt lefejezte.

2. Túlzott indulattól képzavaros átok:
Száradjon el a kard, mi őt lefejezte!

3. Demokratikus átok:
Szavazzunk! Száradjon le, vagy nem kéne leszáradnia a karnak, mi őt lefejezte?

4. Liberál-demokratikus átok:
Akár le is száradhat a kar, mi őt lefejezte, de átkozottul elég legyen a kar személyiségi jogainak semmibevételéből!

5. Ókor, tirannusi átok:
Halál fia, aki nem a kart szárítja, mi őt lefejezte!

6. Rendőr prefektusi eligazító átok, 20. század eleje:
Átkozott hülyék! Két napon belül itt legyen nekem leszáradva a kar, mi őt lefejezte!


7. Népmesei átok:
Száradjon le a kar! - kiáltotta a boszorkány, és a kar úgy leszáradt, mintha ott se lett volna.

8. Internetes, 6-10 év korhatáros mesepályázat különdíjas átka:
És a kar úgy elszáradjon, mint a sicc!

9. Esküdtszéki döntés nyomán jogszerű bírói átok:
A kar bűnös. Három és fél év alatt száradjon el, de tekintettel a vádlott zavarodott voltára, a végrehajtást a bíróság felfüggeszti!

10. Absztrakt átok:
Akkor lássam el nem száradva a kart, mi őt lefejezte, amikor a hátam közepét!

11. Cigány-átok:
Az íz egye meg a máját, holló nagybőgőzzön a belein, míg le nem száradt a karja, mi őt lefejezte!

12. Átokcsapda:
A kénköves leszáradás jöjjön rá, ha magától nem szárad el a kar, mi őt lefejezte!

13. Sámán átok:
Torkod kiszárad, eltűnik belőled minden életnedv, s karostul elszáradsz, ki őt lefejezted!

14. Háziasszonyi átok:
Száradjon a gangon kötélre csipeszelve a kar, mi őt lefejezte!

15. Finom úrinő átok:
Kar, mi őt lefejezte! Volna szíves leszáradni, még mielőtt átkozódni kezdek?

16. Tudományos átok:
A mátyási aranykorra célzó "holló vájja ki a szemedet" átkot nem volt időszerű emlegetni a 19. század ötvenes éveiben. Ez egyébként is nagyon áttételes átok lett volna a bősz Ali nyomasztó üzengetései közepette, mert ez az átok-forma csak akkor jöhet működésbe, ha előtte a célszemély már megfogadta alapozó tanácsunkat is, nevezetesen, hogy dögöljön meg. Holló ugyanis elevent nem váj. Why? Nobody knows.
Ilyen körülmények között kézenfekvő, hogy miért választja Arany János versében a leszáradásos megoldást, ami egyben finom utalás a Bach korszak passzív rezisztenciáját tápláló nemesi morál erodálódására is. Mind e fenti érvelés egybecseng Pesövé Ofszi Bevezetés és duplabukfenc című tanulmányában kifejtett meggyőződésével is *.


* "Száradjon ki a tinta a tollából, aki ezt másképp magyarázza!" - (Pesövé Ofszi idézett műve 13. oldal)

17. Fogyasztói bevezető átok:
Ne törje a fejét, hogy mi legyen a karral, mi őt lefejezte! Vegye, vigye Átok-csomagunkat - most féláron!

18. Univerzális átok-kapszula:
RRRRRátok!

19. Morális átok:
Száradjon el a szám, hogyha hallgatok, s nem kívánom, hogy száradjon el a kar, mi őt lefejezte!

20. Fogyasztói megerősítő avagy fenntartó-átok:
Átkod nem elég hatásos? Miért hezitálsz? Keresd fel Átokboltjainkat! Most féláron kínáljuk prémium kategóriás száradásgyorsítónkat. Keresd az Arany-kupakosat, és nyerj egy nosztalgiakirándulást a drégelyi romhoz!

21. Hippy átok:
Let the arm dry, let the arm dry in... his arm dry in.
(köszönet a társszerző Hajdú Gabinak:-) 


let the arm dry... - musical kivitelben
a leszáradt kar és az Arany Jánost köszöntő kiválóságok: Faklen Pál, Szentmártoni Szabó Géza, Szigeti Lajos, Mindszenty Andrea, Kard Aladár és D-Vektor

sok éves szünet után ismét bedobás
 A fotókat Tóth József Füles készítette


2017. március 13., hétfő

A 2B Galériában




Megnyílt Féner Tamás fotóművész újabb kiállítása a Ráday utca 47-ben.
Jelképek erdején át.  A cím Charles Baudelaire Kapcsolatok című verséből merít.
Tűt lehetett leejteni, de aztán lehajolni a tűért, ez szinte lehetetlen volt.
Tömeggel egészen mutatós e tér: 2B Galéria. Ám vájt szeműeknek érdemes visszatérni, amikor lélek sincs ott, mert akkor látni, a képek és a számukra felkínált tér kölcsönösen fellengzős viszonyát. Ez ma már így megy. Igazán a prominens személyek megnyitónak nevezett futó találkozásakor nem is a képeken van a hangsúly.

A megnyitóbeszélő Parti Nagy Lajos mondja a magáét
a beszéd alatt egy szintén fotós látogató hegyezi exponáló ujját

Az egyik fal

Egy másik fal. Rajta A gázkonvektor metamorfózisa. Előtte Bak Imre, a Nemzet Művésze és Fehér László festőművész, aki kilépett a Magyar Művészeti Akadémiából.






Egy harmadik fal. Mintha a purgatórium nyílna ott. Cerberus őrzi a bejáratát.









Albertini Béla Professor Emeritus fotótörténész, hátán a vacsorájával















Albertini Béla CSs és Beke László CSs történész. Háttérben A gázkonvektor metamorfózisa.








Beke László CSs felkínál Féner Tamásnak néhány hiányzónak gondolt fogalmat az ikonográfiával kapcsolatban.








Nem hallottuk, hogy erre Féner Tamás mit válaszolt. Talán jobb is :-)

2017. március 10., péntek

navon boldog nőnapot!



Március 8-án felvirágozódnak az öregasszonyok. Talán ez a szókreáció férkőzik legközelebb a jelenséghez, mert kivirágzani már nem tudnak. Bevirágzani - azt meg még nem találtuk ki, mi volna értendő azon. A felvirágzás meg csak korszakokhoz illik. Felvirágozódnak hát, és ott virágzanak aztán estig az öregasszonyok az aluljárókban, gondoltam március 7-én.
Csokra szinte mindnek van egy tucat, csókra azonban már hiába várnak. A fiatalabbak, azok bezzeg kivirágzanak - na meg beviharzanak, aztán, ha nincs szerencsénk, gyorsan elviharzanak. Csokorra, csókra aligha várnak, szereznek maguknak.
Az öregasszonyoknak légyottjuk sincs már, csak vagyokottjuk. Bizonyos életkor magasában már az is nagy dolog :-)
Formálisan azonban az öregasszonyok is nők, formálisan jár nekik is virág. De virágnak, ami már csak jár, van-e bódító illata? Ríkató, nyöszördítő vagy akár röhécseltető talán.
Persze lehet végzetes kivétel. Nők, akik hajdani identitás tartalmaikkal végig önazonosak maradtak. S ha mi, férfiak nem hagyunk abba szeretni valakit, talán mindhalálig fogjuk szeretni, s a virág akkor ugyanazt jelentheti: valami virágzását. Ha van szerencsénk.

Ezeket gondoltam hetedikén.
Másnap azonban, 8-án egyetlen öreg nő árválkodott a Deák téri aluljáróban, markolva csokrait éppen bonyolította kis üzletét egy vevővel. Észrevette, hogy megállok a közelben, s onnantól le nem vette rólam a tekintetét. Dugdosta a bevételét egyik zsebéből egy védettebb másikba, a virágait hol a táskába dugta volna, hol újra vállalta mégis, mert összetörni nem akarta. Kezdtem szégyellni magamat. Reggel óta keringett a hír a médiában, hogy e napon fokozott mértékben lecsap a nav-kommandó a virágárusokra és a nőnapi privát virágforgalomra.
Ilyesmire elfelejtettem gondolni egy nappal azelőtt: nők napján az öreg nő, mint űzött vad. Na ez eszembe sem jutott. Lám, már én sem ismerem eléggé az életet.
Fotó? Ne nem! Az már tényleg nagyon megalázó lett volna. Űzött vadra nem lövünk.

2017. március 4., szombat

Nézem a tévét



(minek nézem?)

Nézem a tévét, és mind gyakrabban elém ugrik egy férfi vagy egy nő, és aszongya nekem: Magyarország erősödik. Vágom: ez a személy volna a Mindenkiből, Mindannyiunkból egy, egy nő vagy férfi, tehát akár én is lehetnék, mert pont úgy mondja, amit mond, mintha - amennyiben engem talál a kamera - én mondanám, esetleg történetesen neki ugyanezt. De mire föl?
Ez a Magyarország erősödik szólam filmkamera elé állított, papagájosra rendezett emberek szájából (bár nyugalmukból sugárzik, hogy ide vágó, töredéknyi életidejüket ezúttal rendesebben megfizették) üres és céltalan, a Mindannyiunk részeként tekinthető tévénéző - egyáltalán állampolgár - szempontjából értelmes feladatokat nem sugall, épp olyan - cinikusan fogalmazva - sugallatos p.r. diktátum ez, mint annak idején a "Sztá-lin, Rákosi, Sztá-lina Párt" volt. Na jó: kevesebb talán mögötte a következményektől terhes erőszak, pusztán tudati mintát sugall a liberális és illiberális mintáktól már maszatosra sugallt emberi agy számára, de ez a kis különbség csupán annak egyik nyilvánvaló jele, hogy változnak az idők, és a demagóg stílus is más, a közvetlen névkultusznak nincs már divatja. Most, ím, rólunk szóló mini-játék-riportfilmekben kínálja magát a hatalmi önelégültség.
Nem azzal van gond, ha Magyarország erősödik, dehogy! Csak szeretném, ha ez előbb nekem jutna eszembe, látván világosan az én létszintemen is, hogy mi a helyzet, hogy ez a helyzet, hogy lévén én is Magyarország része, erősebbnek érzem magamat. Aztán majd örülnék, ahogy akarok - mert az én időm, az én "hazafiúi" észjárásom s vele az én stílusom is változik.

Másrészről meg jön Schwarzenegger mint Terminátor az Izé tévéadón, és aszongya: Talpra Magyar, hí a haza!, a következő reklámblokkban meg folytatja: "...itt az idő, most vagy soha!" - lévén, hogy közelg március tizenötödike.

2017. március 1., szerda

Alex Webb a Műcsarnokban

Vonzó események áradatát ígérve hivatalosan is megnyílt a Budapest Fotó Fesztivál.
Hivatalos fesztiválnyitásnak tekinthető ugyanis - ha jól nem figyeltünk - a Műcsarnok Alex Webb Magnum fotográfus A fény szenvedése címet viselő kiállításának megnyitása a maga nemzetek felett átívelő és ehhez illőn politikai szólamokkal kissé unalmasra spékelt, kétnyelvű szólalásaival.
(Persze, ha rosszul nem figyeltünk, akkor nem így volt.)
Alex Webb vizuálisan izgalmas valóságábrázolásainak felvonultatását, mint megtudtuk, a fesztivál igazgatójának, Mucsy Szilviának köszönhetjük, és köszönjük, talán a megnyitót jelenlétével megtisztelő sok kiváló magyar fotográfus nevében is. Streetartos, de egyedien izgalmas, a századmásodpercek szubjektív szelektálásának pompás leleményeit  kínálja ez a tárlat a számunkra jó részt egzotikus távolban formát öltő emberi valóságról.
A fesztivál sok héten át tartó eseményeit egységesítő stratégiának köszönhetően talán, felbukkant a Webb fotók előtt tisztelgő jeles fotográfusok között  Tapuicaca is, aki a maga többes és titokzatos valóságában is bemutatkozik hamarosan a TOBE Galériában.

Tapuicaca feltűnés nélkül elvegyül a képes forgatagban


Tapuicaca fejhallgatón át issza Móricz-Sabján Simon display-ről érkező szavait