2015. április 17., péntek

Anyacsak...

Rövid örömteli naplóbejegyzésre szorítkozunk:
Tegnap viszontláttuk rég elveszettnek hitt digitális anyánkat.
Igen, igen, őt. Régen ilyen nem volt. Régen folyton azt szajkóztuk, hogy anya csak egy van.
Bár örvendezünk afelett, hogy sokat változott a világ, magunk részéről továbbra sem kedveljük a szertelenséget és számtalanságot.
Azt valljuk: Anya csak kettő van.


A képen: digitális anya gyermekével.
Ugye milyen szembeötlő a hasonlóság?
Egyebek mellett mindketten nagyon elnéző alkat vagyunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése